A különbözés nagymestere
Jessie Buckley
Aki egyszer is látta az ír színésznőt játszani, valószínűleg soha nem felejti. Egyszerű, szinte hétköznapi megjelenésével sosem dívaként van jelen a színpadon vagy a vásznon, mégis elvarázsol a karizmája. Nemcsak színésznőként, hanem énekesnőként is elismert, sokoldalúságát a musicaltől a pszichológiai drámáig terjedő páratlan alakításai bizonyítják.
1989-ben született az írországi Killarney-ben, a színészmesterséget azonban már a londoni Royal Academy of Dramatic Art intézményben tanulta. Művészcsaládban nőtt fel, édesanyja énektanár és hárfaművész, apja költő volt, és vendéglátással is foglalkozott.
Jessie több hangszeren is tanult, és rendszeresen szerepelt az iskolai darabokban. 2008-ban részt vett a BBC tehetségkutató műsorában, az I’d Do Anythingben, amely azért volt különleges, mert nem énekeseket kerestek benne, hanem női főszereplőt a West End akkori új musicaljébe, az Oliver!-be. A lány végül „csak” második lett, így nem ő debütálhatott Nancyként, azonban a zsűri (köztük maga Andrew Lloyd Webber) és a közönség is jól megjegyezte magának.

Jessie Buckley az idei Oscar-gálán
Nem sokkal később azonban bizonyíthatott a West Enden, játszott többek között A vihar és az V. Henry című darabokban, majd a BBC 2016-os minisorozatában, a Háború és békében. Mozis karrierje a 2017-es Beast című pszichothrillerrel indult, amely inkább volt fesztiválkedvenc, mint kasszasiker.
A világhírt a Vadrózsa hozta meg számára, amelyben énekesnőként is megmutatta a tehetségét. A 2019-es Csernobil minisorozatban is lenyűgöző alakítást nyújtott, akárcsak A befejezésen gondolkozom című drámában. 2021-ben mutatták be Az elveszett lány című filmet, amely a legendás Elena Ferrante regényéből készült, és amiért meg is szerezte első Oscar-jelölését.
Kapcsolódó: Hamnet, „a mozi egy kis csodája”
A nálunk idén bemutatott, Chloé Zhao által rendezett Hamnet óta az egész világ ismeri a nevét. Az, hogy a díjat ő vihette haza, talán senkinek nem okozott meglepetést.
Magánéletét féltve őrzi, annyit azonban lehet tudni, hogy 2023-ban házasodott össze egy angol mentálhigiénés szakemberrel, kislányuk tavaly ősszel született. A színésznő jelenleg Norfolkban él a családjával, és zenei projekteken is dolgozik.
A kritikusok körében nagy népszerűségnek örvend Bernard Butlerrel közös albuma, a hazai mozikban pedig jelenleg A menyasszony! című filmben látható, amelyben Frankenstein szörnyének szerelmét alakítja. A filmet, ahogyan Az elveszett lányt is, Maggie Gyllenhaal rendezte, és egyedülállóan punkos feministára sikeredett. Nemhiába, ettől a színésznőtől átlagos alakítást valószínűleg sosem fogunk látni.
A Kínai gyökerektől a csúcsig
Chloé Zhao
Akkor figyelt fel rá a világ, amikor Oscart nyert A nomádok földje című filmjéért, és ezzel ő lett az első nem fehér nő, aki rendezőként hazavihette a szobrot. Chloé azonban nem állt meg a csúcson. A Hamnettel egy intimebb, líraibb világ felé fordult, amelyben a természet, az emberi kapcsolatok és a veszteség rétegei találkoznak. Zhao egyik legnagyobb ereje az, hogy nem csupán elmeséli történeteit, hanem eléri, hogy azt érezzük: mindez valóban megtörténik a szemünk előtt.
Kapcsolódó: A legjobb filmek nyomában: Van-e még rangja az Oscarnak?
A rendezőnő Csao Ting néven látta meg a napvilágot 1982-ben Pekingben, és bár nem művészcsaládban nőtt fel, már gyerekkorában is vonzódott a nyugati popkultúrához és a manga műfajához. Tizenévesen Angliába, majd Los Angelesbe költözött, és a középiskolát már ott fejezte be. Először politológiát tanult a Mount Holyoke College-ban, ám az emberi történetek iránti szenvedélye a filmezés felé terelte. A New York University filmrendező mesterképzésén Spike Lee volt az egyik mentora.

Chloé Zhao az Oscar-díjával
Első filmje, a 2015-ös Songs My Brothers Taught Me egy indián rezervátumban játszódik, és elsősorban dokumentarista hitelességéért dicsérték. 2017-ben A rodeós című filmjében a férfiidentitás és sebezhetőség kérdését vizsgálta, ami Cannes-ban Art Cinema-díjat is hozott számára.
A nomádok földjét (2020) pedig Velencében Arany Oroszlánnal, a torontói filmfesztiválon közönségdíjjal jutalmazták, az Oscar-gáláról pedig a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szobrot is hazavihette.
A rendezőnő híres arról, hogy magabiztosan kel át a független filmek világából a kasszasikereket gyártó nagy stúdiókba, és vissza. 2021-ben ő rendezte a Marvel Studios Örökkévalók című szuperhőseposzát, majd innen ült vissza a Hamnet rendezői székébe. A dráma nyolc Oscar-jelölést kapott, végül a legjobb színésznőnek járó szobrot érdemelte ki.
Zhaót a realista, empatikus filmnyelv teszi igazán egyedivé, valamint hogy nem fél természetes fényben forgatni. Szeret nem hivatásos színészeket is alkalmazni, kedvenc témái a kívülállóság, az identitás és az emberi kapcsolatok sebezhetősége.
Nagy hatással volt rá Ang Lee és Werner Herzog munkássága, ma már azonban ő is hatással van más művészekre.
Magánéletéről nem sokat oszt meg, az azonban tudható, hogy sokáig alkotó- és élettársa volt Joshua James Richards brit operatőr. Jelenleg a kaliforniai Ojai városában él, és egyik kedvenc témája a neurodiverzitás, amelyről „szupererőként” beszél.