Tapasztalataim szerint a Kisvakond nem megosztó. Minden mesefigurával, rajzfilmmel kapcsolatban hallottam már utálkozást, vagy azt, hogy felnőttként idegesítő, a Kisvakond azonban kivétel nélkül kellemes emlékeket idéz fel gyerekben és szülőben egyaránt. A mi családunk az átlagnál is odaadóbb: nálunk a kertésznadrág hivatalos neve vakondnadrág, a kamilláé a Matricaria chamomilla (lásd: Hogyan gyógyította meg a vakond a kisegeret?), a slusszkulcson pedig egy Kisvakond-figura fityeg.
Menekülés egy rajzolt világba
Zdeněk Miler 1921. február 21-én született a Prágától nyugatra fekvő iparvárosban, Kladnóban. Már gyerekként szeretett rajzolni és festeni, tehetségét a prágai grafikai szakiskolában gondozta 1936-tól, majd a prágai képzőművészeti főiskolán tanult tovább. Úgy tűnt, egyenes út vezet a művészeti körökbe, de a történelem más irányba terelte.
Csehszlovákia náci megszállása idején részt vett azokon a tüntetéseken, amelyek Jan Opletal egyetemi hallgató halála után robbantak ki. A tiltakozásokat megtorlandó a hatóságok bezárták az egyetemeket és főiskolákat, és sok fiatalra súlyos retorziók vártak.
Miler úgy tudta megúszni a koncentrációs tábort, hogy elkezdett rajzfilmesként dolgozni.
A természet védelme minden történetben lényeges üzenet
A zlíni Baťa filmstúdióban kapott munkát, itt tanulta meg az animációsfilm-készítés legfontosabb szakmai fogásait. A második világháború után a prágai Bratři v triku rajzfilmstúdióhoz került, először segédrajzolóként, majd szerzőként és rendezőként dolgozott, végül a stúdió vezetője lett. Első önálló filmjét 1948-ban készítette A milliomos, aki ellopta a napot címmel. A következő évtizedekben mintegy hetven animációs filmet rendezett, de a legnagyobb sikert és az igazi világhírt a Kisvakond hozta el neki.
Kapcsolódó: Kvíz: Melyik magyar retró mesében hangzott el a mondat?
A munkán kívül a család jelentette számára a legfontosabb kapaszkodót, két lánya született, akiket mindenféle módon igyekezett bevonni az alkotói folyamatba. Miler unokája, Karolína Milerová később úgy emlékezett vissza nagyapjára, mint fegyelmezett alkotóra, aki délutánonként mindig félretette a munkát, hogy érte menjen az iskolába, és együtt kiránduljanak a természetben.
Így született Krtek
A Kisvakond története egy meglehetősen prózai feladatból indult: Milert felkérték, hogy készítsen gyerekeknek szóló oktatófilmet arról, hogyan dolgozzák fel a lent, vagyis hogyan készül a vászon. Mivel a kapott forgatókönyv nem tetszett neki, új megoldás után kutatott. Nagy hatással voltak rá Walt Disney filmjei, ezért
úgy döntött, egy minden korosztály számára szerethetően megformált, hétköznapi állatot helyez a történet középpontjába.
Sokáig gondolkodott rajta, ki lehetne a főhős, végül – elmondása szerint – egy erdei séta során szó szerint belebotlott a megoldásba, amikor majdnem átesett egy vakondtúráson. Így született meg a figura 1956-ban, amelyet Krtek, magyarul Kisvakond néven ismerünk.
Zdeněk Miler élete végéig szenvedélyesen készítette a vakondos filmeket
Az első filmet, A Kisvakond nadrágját 1957-ben mutatták be. A történetben a kis állat barátai segítségével jut hozzá egy nadrághoz, miközben a nézők játékos formában megismerik a ruhakészítés folyamatát. A film a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Oroszlán-díjat nyert.
Kapcsolódó: Régi mesék, nyugodtabb gyerekek?
Az első epizódban még volt narráció, később azonban Miler tudatosan elhagyta a beszédet, mert azt szerette volna, hogy a történeteket a gyerekek minden országban megértsék.
A dialógusokat rövid hangokra és felkiáltásokra redukálta, ezeket részben a saját kislányai adták: az ő hangjukból álltak össze azok a jellegzetes kis hanghatások, amelyekkel a Kisvakond örül, csodálkozik vagy éppen megijed. A lányai egyben az első nézők is voltak, Miler mindig nekik mutatta meg először az elkészült filmeket, hogy lássa, működik-e a történet.
A rövid, öt-hat perces epizódok hamar népszerűvé váltak, így később hosszabb filmek is készültek. A történetek gyakran egyszerű, a gyerekek számára izgalmas témák körül forogtak: a vakond autót szeretne, rakétát épít, vagy éppen egy szigetről próbál hazajutni.
Értékes exportcikk lett
A Kisvakond hatalmas sikert aratott Csehszlovákiában, utána meghódította Kelet-Európát és Németországot is, majd világszerte ismertté vált, több mint nyolcvan országban vetítették a filmeket. A hetvenes években a brit BBC is műsorra tűzte a rövid epizódokat, általában két műsor közötti szünetekben vetítették őket, így rengeteg gyerek találkozott a piros orrú, nagy szemű állatkával és kis pajtásaival.
A sorozat hosszú időn át készült; a rajzfilmeket az ötvenes évek végétől egészen 2002-ig gyártották, és idővel a történetek könyvek formájában is megjelentek, több íróval együttműködve újabb mesék születtek. A Kisvakond-könyveket világszerte kiadták, az első magyar nyelvű kötet 1971-ben jelent meg a Móra Kiadónál.
A rajzfilmsorozat a kommunista Csehszlovákia számára értékes exportcikknek számított, hiszen világszerte vetítették. Miler azonban nem volt hajlandó
