A Kastély – királyság, hatalom és dicsőség című, 2022-es dán sorozat azzal indul, hogy Grönlandon olajat találnak, amitől a helyiek óriási bevételt és függetlenséget remélnek. A sziget ugyanis a Dán Királyság autonóm területe: bár a belügyi kérdésekben önállóan dönthet, a külpolitikáját és a védelmi politikáját a királyságon belül Dániával közösen alakítják ki, a hidegháború óta itt működik az USA legfontosabb katonai bázisa is.
A film egy női politikus, a dán külügyminiszter személyes történetén keresztül mutatja be, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína milyen diplomáciai lépésekkel, manipulációval és tisztességtelen eszközökkel küzd a területért. A sorozat készítői aligha sejtették, hogy az alkotásuk néhány év múlva a valóságra is rímel majd.
Donald Trump többször felvetette, hogy megvásárolná Grönlandot, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott Dániával.
A két NATO-alapító tagállam az 1951-ben aláírt egyezmény alapján ugyanis egyértelműen kijelentette, hogy Washington felel Grönland katonai védelméért, míg Koppenhága a sziget infrastrukturális és intézményi rendszerét tartja fenn.
Az összetartás ereje
– Sokszor tapasztalom, hogy az emberek keveset tudnak Grönlandról, miközben a világ egyik legkülönlegesebb helye. Bár a Föld legnagyobb nem kontinens szigetéről beszélünk, területe körülbelül 2,1 millió négyzetkilométer, mindössze nagyjából 56 ezer ember él rajta, akiknek több mint 90 százaléka grönlandi inuit őslakos – magyarázza Papp Zsanett Gréta geopolitikai elemző és klímapolitikai szakértő, aki lassan tíz éve foglalkozik az Északi-sarkvidék társadalmi, kulturális és geopolitikai folyamataival, és dolgozott Grönlandon, az inuit közösségekben is.
„Grönland nem eladó.” Tüntető gyerekek az amerikai konzulátus előtt
Szerinte a főváros, Nuuk a 19 ezer lakosával már nagynak számít, de még az is inkább egy kisvárosra emlékeztet. A grönlandi települések legtöbbször nagyobb falvakra hasonlítanak: színesre festett házak állnak a sziklás partokon, a kikötőkben halászhajókkal. A települések között szinte egyáltalán nincs úthálózat, ezért az emberek többnyire repülővel vagy hajóval közlekednek, télen pedig kutyaszánnal vagy motoros szánnal is lehet utazni. Autót általában csak városon belül láthatunk.
Kapcsolódó: Történelmi jóvátétel: Dánia kárpótlást fizet a titokban meddővé tett grönlandi nőknek
– Grönlandon a hosszú, sötét tél, a hideg időjárás, a földrajzi elszigeteltség és a drámain változó környezet komoly kihívás. Ugyanakkor éppen ezek a körülmények és a túlélés miatt a helyi őslakos közösséget rendkívül erős kötelékek tartják össze – mondja Papp Zsanett Gréta.
Hasonlóképpen látja ezt Tim Marshall külügyi szakértő is: „A sarkvidéken a természet sötét, veszedelmes, és végzetes lehet az emberre. Itt nem jó barátok nélkül maradni – írja A földrajz fogságában című könyvében. – Nyilvánvaló, hogy aki sikert akar elérni ebben a környezetben, annak együtt kell működnie a többiekkel, különösen a halgazdálkodás, a csempészet megakadályozása, a terrorelhárítás, a kutatás, a mentési feladatok és a környezeti katasztrófák kezelése terén.”
– A grönlandi őslakos közösségek a történelem során gyakran tapasztalták azt, hogy tudásukat és nézőpontjukat nem veszik kellőképpen figyelembe,
és a külső európai vagy amerikai kutatók, kereskedők, politikai döntéshozók még ma is passzív szereplőként kezelik őket. Ennek egyik oka a múltban keresendő: a sziget évszázadokon keresztül gyarmati terület volt, elsősorban Dánia fennhatósága alatt, és a politikai, gazdasági döntéseket kívülről, Koppenhágából hozták meg, miközben a helyi közösségeknek semmiféle beleszólásuk nem volt saját életük alakításába.
A gyarmatosítók attól sem riadtak vissza, hogy az őslakos nőket művi úton terméketlenné tegyék, a gyerekeket pedig Koppenhágába vigyék, ahol az identitásuk megtörése érdekében kizárólag dán nevelést kaptak – folytatja Papp Zsanett Gréta. Az inuitok generációkon átívelő tudással rendelkeznek az arktiszi környezetről, a jég mozgásáról, az állatvilágról, ami – különösen a drasztikusan változó éghajlati viszonyok idején – nélkülözhetetlen.
Fagyos a hangulat
– A sziget értékes ásványkincseket rejt, köztük ritkaföldfémeket, amelyek nélkülözhetetlenek a modern technológiák – például az elektromos autók, akkumulátorok vagy elektronikai eszközök vagy épp a modern, precíziós fegyverek – gyártásához.
A klímaváltozás mellett az elhúzódó ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus szintén növeli a térség jelentőségét.
A szakemberek szerint a szigeten az elmúlt évtizedekben ötbillió tonna jég olvadt el
Főként az elmúlt évtizedben Kína gazdasági beruházásokkal, kutatási programokkal és infrastrukturális projektek iránti érdeklődéssel próbálta megvetni a lábát a régióban, ami aggodalmat keltett több nyugati országban is, különösen az Egyesült Államokban, ugyanis félő, hogy a gazdasági és tudományos jelenlét idővel az Arktisz esetében is kínai politikai befolyássá alakulhat.
Mindeközben fontos lenne, hogy a sziget jövőjéről elsősorban a helyiek dönthessenek, vagyis ne szülessenek döntések róluk nélkülük, amit hangsúlyoz a grönlandi kormányzat 2024-ben kiadott külpolitikai stratégiája is – jelenti ki Papp Zsanett Gréta.
A klímaváltozás hatásai Grönlandon látványosan érzékelhetők:
