Milyen út vezetett odáig, hogy elköltözz Magyarországról?
Tulajdonképpen nagyon jó életem volt Magyarországon, szerettem a munkámat, szép helyen éltem, még egy kertecskét is gondozhattam. De valamiért mégiscsak ott motoszkált a fejemben az ausztriai élet gondolata is. Német nyelvtanárként végeztem, de soha nem anyanyelvi környezetben tanultam a nyelvet. Kíváncsi voltam, milyen lenne kint csiszolni a tudásomat. Az egyik kollégámmal elkezdtünk viccelődni, hogy milyen nagy buli lenne, ha mindketten találnánk állást, és családostól kiköltöznénk.
Ebből a hülyéskedésből az lett, hogy öt hónap múlva mindketten Ausztriában találtuk magunkat. Ugyanis egy osztrák barkácsáruházlánc magyarországi központjában dolgoztunk, és kiderült, hogy cégen belül pont keresnek két kollégát odakint. Ez lett a játékos, kíváncsi ötletelésből, az isteni forrás közreműködésével. Tizennyolc éve történt.
A családod mit szólt mindehhez?
A férjemet eleinte nem avattam be abba, hogy mit forgatok a fejemben, csak amikor már megpályáztam az állást. Szerencsére nem volt ellenére a költözés, bár akkor még sem ő, sem az ötéves lányunk nem beszélt németül. Így aztán azt a csomagot is a hátamra vettem, hogy eleinte én voltam a fő kenyérkereső.
Hová kerültetek?
A cég klosterneuburgi központjába kerültem IT (információs technológiai) területre. Klosterneuburg közvetlenül Bécs mellett található. Nagyon szép környezetbe csöppentünk, találtam egy jó kis lakást, amit kibéreltünk, az akkori munkahelyem bécsi épülete pedig egyenesen gyönyörű, tele modern műalkotásokkal. Négy éve egy másik helyen élek, egy faluban, kicsit messzebb Bécstől, közel a Dunához és az erdőhöz. Időközben elváltunk a férjemmel, aki Bécsben maradt, és jelenleg a lányunk is vele él.
Edit és a lánya, Janka
Mire készültél, mennyi időre mentek?
Nem döntöttem el előre.
Ez is érdekelht: Egy kis hazai – Hagyományőrzés külföldön
Most úgy gondolod, hogy a kiköltözés örökre szól?
Már nem tudok kijelenteni olyat, hogy bármi is biztosan örökre szól. Továbbra is nagyon szeretem Magyarországot, Sopront különösen a szívembe zártam, főleg amióta anyukám odaköltözött Sárospatakról, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Úgyhogy elképzelhető, hogy egyszer ott élek majd.
Milyen az élet Ausztriában?
Bár engem elsősorban nem az anyagiak vezéreltek, amikor kiköltöztem, kellemesen meglepett, hogy itt tizenharmadik és tizennegyedik havi fizetés is van, sőt, a jelenlegi munkáltatóm még „tizenöt és feledik” havi fizetést is nyújt. Többet lehet keresni, de természetesen a megélhetés – a rezsi, a bérleti díjak, a szolgáltatások, az élelmiszerek – is többe kerül, mint Magyarországon.
Aki viszont munkanélküli, az akár évekig is kap akkora összegű segélyt, amelyből szerényen meg lehet élni. De azért itt sincs kolbászból a kerítés, erre akkor jöttem rá, amikor a munkám mellett vállalkozást is indítottam, és szembesültem azzal, hogy egy cég fenntartási költségei jóval magasabbak, mint otthon. A saját cégre azért volt szükség, mert a menstruációs edukáció a szívügyem, ebben a témában adok ki könyveket és tartok előadásokat.
Hogy boldogultál a nyelvvel?
Azt hittem, tudok németül, de eleinte előfordult, hogy amikor két kollégám beszélgetett, nem értettem őket. Már csak azért sem, mert Ausztriában mintegy kilenc dialektust használnak. Ráadásul bizonyos szavakra az osztrákoknak megvan a saját kifejezésük. Egy évig tanítottam németet külföldieknek, köztük menekülteknek. Érdekes tapasztalatokat szereztem, különleges történeteket ismertem meg a nyelvtanfolyamok három-négy hónapja alatt. Volt a tanítványaim között például szír fiatalember, afgán hölgyek, vagy éppen magyar roma lány is.
Edit kedvence, a Hundertwasser-fürdő
Mik voltak az első benyomásaid Ausztriáról?
Az egyik az, hogy milyen szuper a tömegközlekedés. Majdnem minden jármű szép, új, tiszta. A másik, hogy ha egy szerelő elvégzi nálam a kötelező éves gázkazán-karbantartást, kérdés nélkül állítja ki a számlát. Kevés kivételtől eltekintve nem találkoztam azzal a szokással, amivel Magyarországon sokszor:
Magyarok a nagyvilágban: Váczi Eszter Egyiptomnak mutatja meg a magyar kultúrát
„Áfával, számlával, vagy anélkül?” Nagyon meglepett, hogy itt működnek becsületkasszás árusítóhelyek. Kiválasztom az élelmiszert, és egy dobozba teszem az árát. Meglepett, milyen összeszedettek és jól szervezettek az osztrákok. Az a benyomásom támadt, hogy itt nagyobb a rend.
Azt hiszem, sokakban él egy olyan elképzelés az osztrákokról, hogy kicsit zárkózottak. Ez igaz?
Sokkal közvetlenebbek és barátságosabbak, mint annak idején gondoltam, igaz, én is nyitottan és kedvesen fordulok feléjük, és lehet, hogy ez tükröződik vissza. Ha megtetszik valakinek a cipője a metrón, akkor megdicsérem, és idegenekkel is szoktam viccelődni. Üdvözlésnél, elköszönésnél többféle szokásra látok példát. Előfordul, hogy egy találkozó végén nők is nyújtják a kezüket. És időnként olyan emberek is megölelnek, akikkel még csak akkor ismerkedtem meg.
Könnyű barátkozni az osztrákokkal?
Ez egy „multikulti” ország, sokféle nemzet képviselői élnek itt, és ez nekem nagyon tetszik. Befogadónak látom az osztrákokat, soha nem éreztem azt, hogy bizalmatlanok vagy kirekesztők lennének velem vagy más külföldivel. A barátkozás viszont egy másik dolog. Bár soha nem kerestem kimondottan a magyarok társaságát, úgy hozta az élet, hogy a két legjobb itteni barátnőm magyar. Osztrák barátnőm nem lett, de indiai igen. Viszont az elmúlt négy évben volt egy osztrák szerelmem, akivel nemrég szakítottunk.
Magyarok a nagyvilágban – Kalandrapacsirta, avagy élet Portugáliában
Milyen az öltözködésük?
Azt figyeltem meg, hogy még a mi kis falunkban is vagányan öltözködnek az emberek. A férfiak gyakran hordanak kalapot. A nők szép nagy fülbevalókat, széles öveket, színes kabátokat viselnek. Rengeteg jó minőségű, szép anyagból készült ruhát látok. Az osztrák nők szerintem csinosak, ápoltak.
Mennyire sportosak az osztrák családok?
A legtöbben minden évben síelni járnak, az iskolákban februárban síszünet van. És ennyi nyugdíjas embert még nem láttam biciklivel közlekedni, mint itt. A szenior korúak általában fittebbek, mint magyar kortársaik.
Milyen az egészségügyi ellátás?
