Tom Brady nevét sokáig onnan ismertük, hogy világhírű amerikaifutball-játékos volt, nem mellesleg a brazil szupermodell, Gisele Bündchen exférje. A legendás irányító 2023-ban vonult vissza a profi sporttól, tavaly novemberben azonban újra a hírekben szerepelt, amikor bejelentette: kutyája, Junie a család egykori kedvencének, Luának a klónja.
Junie-t a Colossal Biosciences nevű vállalat „készítette”.
A dallasi genetikai mérnöki cég kihalt fajok újjáélesztésén és genetikai technológiák fejlesztésén dolgozik, profiljában azonban egyre inkább helyet kap a házi kedvencek klónozása is. Tom Brady bejelentésével az is kiderült, hogy a Colossal felvásárolta a ViaGen Pets & Equine nevű vállalatot, és bővíti klónozási szolgáltatásait háziállat-tulajdonosok és természetvédelmi projektek számára is.
Nem ez az első eset, hogy egy híresség mesterséges úton reprodukáltatja egykori kedvencét, pontosabban annak genetikáját. A ViaGen volt az a vállalat, amely néhány évvel ezelőtt Barbra Streisand és Paris Hilton kutyáit is klónozta. Az említett vállalatok birtokában van az a technológiai licenc is, amely a skóciai Roslin Institute-tól származik, attól a vállalattól, amely 1996-ban létrehozta a világhírű birkaklónt: Dollyt.
Paris Hilton sem tudta elengedni szeretett csivaváját
DNS-ből emlék: mi történik a laborban?
A klónozás meglehetősen bonyolult procedúra: általában a még élő házi kedvenc belső combjából, hasából vagy a fül mögötti területről kimetszenek egy két-négy milliméteres, teljes mélységű szövetdarabot, altatásban vagy bódításban. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem kellemes az állat számára, és több hétbe is telhet a teljes sebgyógyulás.
Ezután a klónozással foglalkozó cég egy donornőstényből származó, meg nem termékenyített petesejtből eltávolítja a sejtmagot, majd belehelyezi a háziállat sejtmagját. A labor apró elektromos impulzust használ, ami osztódásra serkenti a sejtet, és amikor az embrió fejlődésnek indul, beültetik egy béranyakutyába, amely kihordja a vemhességet.
„Az utód genetikai iker, de nem tökéletes másolat
– mondja dr. Ezra Ameis állatorvos a Los Angeles Times cikkében. – A klónozás a genotípust, vagyis az állat DNS-tervrajzát hozza létre, de nem a fenotípust, vagyis azt, ahogyan ez a DNS a valóságban kifejeződik. A személyiséget és a viselkedést a környezet, az anyai hatások és a véletlenszerű fejlődési tényezők alakítják.
Olyan ez, mint az egypetéjű ikrek esetében, akik külön háztartásban nőnek fel: hasonlóan nézhetnek ki, de a személyiségük nem lesz ugyanaz. Egy klón lehet félénk, miközben az eredeti bátor volt… és teljesen más emberekhez kötődhet.” Az eljárás egyébként jelenleg ötven-száz ezer dollárba, azaz körülbelül tizenhat-harminckét millió forintba kerül, és sikerrátája nagyon alacsony, így szinte minden esetben több próbálkozásra van szükség.
A gyász és az állatjóllét dilemmái
A jelenséggel kapcsolatban Tom Brady azt nyilatkozta, hogy számára Junie nem tudományos kísérlet, hanem családtag. A cégről, amelybe egyébként befektetőként is beszállt, így nyilatkozott:
„Adott egy második esélyt a családomnak szeretett kutyánk klónjával.”
Az eljárás bonyolult kérdéseket vet fel az állatjóllét, a genetika és a gyászfeldolgozás kapcsán. Az állatvédő szervezetek és állatorvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a klónozás fájdalommal és stresszel járó beavatkozásokkal terheli az érintett állatokat.
Gondoljunk csak bele, hogy miközben imádott kutyája DNS-ét szeretné valaki továbbörökíteni, mennyire semmibe veszi azt a béranyakutyát, amelybe több körben, műtéti eljárások közepette próbálnak „beleszuszakolni” egy másik életet. Fontos megérteni azt is, hogy a klón soha nem lesz „ugyanaz” az állat. „A kutya kinézetét lehet klónozni, de a lelkét nem – véli Barbra Streisand. – Mégis, akármikor a kutyáimra nézek, Samanthát látom, és mosolygok.”
Barbra Streisandnak ebből a kutyából jelenleg két „másolata” is van
De vajon ez a legjobb módja az elvesztett kedvenc gyászolásának? A már idézett dr. Ezra Ameis azt mondja, „a gyász és az elmúlás megélése a gazdiság része. Ezekkel a kérdésekkel minden kutyatulajdonosnak szembe kell néznie.”
A rémfarkas visszatér
Van, hogy a klónozás gazdasági okokból történik, például olyan nagy értékű állatoknál, mint egy világklasszis versenyló. De van ennél magasztosabb célja is az eljárásnak, mégpedig a kihalt vagy vészesen kihalófélben lévő fajok megőrzése.
