Kapu a világra: Hamburg

Németország második legnagyobb városa, Európa egyik legfontosabb kikötője az Elba partján fekvő Hamburg. Évszázadokon át független városállam, szabad kikötő és a Hanza-szövetség meghatározó tagja volt. A várost a hajózási csatornák és rakpartok labirintusa határozza meg: összesen több mint hatvan kilométer belső vízi útja és nagyjából kétezer-ötszáz hídja van.

Nem véletlenül nevezik Észak Velencéjének is, hiszen gyönyörű árkádjai, sikátorszerű, elegáns utcácskái, a csatornákat átívelő hídjai az itáliai­ várost juttatják eszünkbe. Hamburg óvárosa számos lenyűgöző építészeti nevezetességnek ad otthont. A második világháború pusztítása után nagyrészt újjáépített belső negyedek gazdagsága, valamint a régi és modern építészet harmonikus egysége szembetűnő.

Kapcsolódó: 10 ok, amiért Tallin a magyarok új kedvenc úti célja lehet

Itt találjuk a város legnagyobb templomait és legfontosabb múzeumait, ahogy Európa egyik legpompásabb önkormányzati épületét, a neoreneszánsz városházát is. A városközpontból elindulva egyik irányban a Kontorhaus negyed egyedülálló épületegyütteseit,­ köztük a Chilehaust találjuk, míg a másik irányban a hatalmas tóvá szélesedő Alster folyót, melyet luxusszállodák és lakóházak, elegáns üzletek, kávéházak, teraszok, parkok ölelnek körül.

A neoreneszánsz városháza és a Hygieia szökőkút Hamburgban

Mik azok a Hanza-városok?

A Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Oroszország, Svédország, Norvégia, Hollandia és Belgium területén helyezkedtek el. A szövetség központja Lübeck volt, melyet akkoriban „a Hanza királynője” névvel illettek. A Hanza-szövetség az utazó kereskedők laza társulásából, a hajózási közösségekből, az úgynevezett „Hansa”-ból született az évszázadok során, és vált a középkori Európa egyik leghatalmasabb kereskedelmi és városi hálózatává.

Kapcsolódó: A lengyel életérzés lepipálja a dánokét – De mit jelent a jakoś to będzie?

Több mint négyszáz éven át formálta Észak-Európa gazdaságát, kereskedelmét, politikáját és kultúráját, mielőtt a 17. század közepén elvesztette jelentőségét.

A szecesszió fővárosa: Riga

Riga 1282-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez, és vált a Baltikum legjelentősebb kereskedelmi központjává. Az óváros és környéke a mai lett főváros szíve, melyet szűk macskaköves utcái, középkori épületei és lenyűgöző szecessziós­ építészete tesz különlegessé és az UNESCO világörökség részévé.

Riga látképe – időtlen, mégis eleven város

A negyedben olyan ikonikus épületek állnak, mint a Szent Jakab-székesegyház, a rigai vár, a Lőportorony, a Svéd kapu vagy a „Három fivér” épületegyüttese. Itt magasodik a Balti-térség egyik legnagyobb középkori temploma, az 1211-ben alapított rigai dóm is.

A különböző stíluselemeket ötvöző katedrális azonban nem csak szépségéről és monumentalitásáról híres: itt található a világ egyik legnagyobb és legszebb mechanikus orgonája. Riga óvárosa a varázsát az építészeti csodák mellett a kávézóknak és a gasztronómiai sokszínűséget tükröző éttermeknek,