Az év vége sokaknak különleges időszak, amihez nem egy olvasói kérdést, hanem egy olyan témát választottam, ami több levélben is fölbukkan: hogyan közeledjünk szeretteinkhez úgy, hogy magunktól se távolodjunk el? Ez az alcíme a novemberben megjelent, Szülőlélektan című könyvemnek is, hiszen ez a célom ezzel a rovattal újra és újra: hitet és konkrét eszközöket is mutatni arra, hogy ez a fajta közeledés lehetséges. 

Kapcsolatainkat folyamatosan formázzuk, reszelgetjük, újra- és újraalkotjuk. Vannak órák, napok, pillanatok és korszakok, amikor könnyebb, máskor nehezebb a dolgunk – utóbbi gyakori az ünnepek alkalmával. Örömökben, szeretetben gazdag ünnepeket kívánunk egymásnak, de hogyan válhat ez valóra? 

Mit ne tegyünk?

Ne csak abban legyünk tudatosak, hogy milyen ajándékokat adunk a másiknak, hanem abban is, hogy milyen szavakat. Például a bűntudatkeltés nem jó motiváló, inkább hanyagoljuk a „többet kellene hazajárnod!” vagy „a hétköznapokban is eszetekbe juthatna segíteni!” jellegű mondatokat, mert magunk alatt vágjuk a fát: távolodást váltunk ki. 

Kapcsolódó: 5 tipp, hogy idén karácsonykor elkerüld a családi vitákat

Ha kardra kardot rántunk, akkor keserű lesz a nap végén a szánk íze. Ha a gyerekeinktől sem fogadjuk el a „de ő kezdte!” kifogást, akkor próbáljuk meg mi is inkább abbahagyni, mintsem folytatni az ingerült odaszólogatásokat. 

Mit tegyünk? 

Szinte mindenkire igaz, hogy a legmegpróbálóbb kapcsolatai a rokonaival vannak. Ez így természetes: a hozzánk közel állókkal súrlódunk a legtöbbet. A sűrűbb találkozások miatt érzelmekben gazdag időszak ez, ami önmagában is megterhelő lehet. Segíthet, ha ilyenkor magunktól és családtagjainktól sem várunk el túl sokat. 

Rendezz társas partit! A közös játék mindig oldja a hangulatot!

Ahogy egy-egy fizikai terhelés után is pihenni kívánunk, úgy a lelkünk sem kedveli, ha végigrángatjuk az eseményeken. Pihenjünk két találkozás közt, keressünk olyan dolgokat, amik lelkileg átmosnak minket. 

Jó előre tudatosítani, hogy mi a „szokásos” ismétlődés, tehát mikor szoktunk nagyot nyelni vagy sóhajtani, elcsendesülni, illetve mire szoktunk kitörni, fölhangosodni, túl durván képviselni magunkat. Gondoljuk végig, mi segíthetne nekünk. Sokan használják a dohányzást arra, hogy levegőt kapjanak, az alkoholt, hogy zsibbasszák a kellemetlen érzéseket, vagy még többen az ételt, hogy letolják vele, ami rághatatlan. Ha tudunk, válasszunk egészségesebb eszközöket, menjünk ki a kertbe, nézzünk föl az égre, és vegyünk három vagy tizenhárom mély levegőt.