A Kis-Balatonról és a zalai tájról méltatlanul kevés szó esik, pedig hazánk egyik legizgalmasabb vidéke. Én magam kétszer jártam erre az elmúlt két évben, tavasszal és kora ősszel, de bármikor visszamennék, sőt, akár egy balatoni pihenést is lecserélnék egy kis-balatonira. Valójában mindegy, melyik településen találunk szállást, mert a közelben garantáltan lesz borászat, tanösvény vagy aktív pihenést nyújtó lehetőség. Tehát ha az indián nyárral fűszerezett őszre keresünk kellemes és nem túlzsúfolt úti célt, akkor itt jó helyen járunk.

A fekete gólyától a nőszőfűig

A Kis-Balaton a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, vagyis védett terület, ezt olyannyira komolyan kell venni, hogy a táj nagy részét csak vezetett túrán járhatjuk be. Sőt, akik szeretnek autóval kirándulni, azok ne ezt a környéket célozzák meg. Természetvédelmi szempontból azért nagyon jelentős ez a vidék, mert a Balaton tisztaságáért és élővilágának gazdagságáért felelős.

Ez a lápi terület olyan védett állatoknak szolgál otthonául, mint a kerecsensólyom, a fekete gólya, a balatoni gyík. Aki inkább növényeket csodálna, felfedezheti a sömörös kosbort vagy a mocsári nőszőfűt – mindkettő ritka orchideaféle –, de a délvidéki árvalányhaj is megtalálható itt. A Kis-Balaton feladata, hogy a Zala folyóból érkező hordalékot (sok esetben szemetet) megszűrje, vagyis ne engedje át a Balatonba. Nem véletlen tehát, hogy ez a tőzeges vadvíz 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vadvizek közé tartozik. 

Szép fahíd visz a Kányavári-szigetre

A Kis-Balaton Látogatóközpont (Fenékpuszta) 2020-ban nyílt meg, és érdemes volt rá várni, mert nagyon szórakoztatóan mutatja be a vidék élővilágát. Még Matula bácsi is büszke lenne erre a fejlesztésre, hiszen az itt élő ritka madárfajok mellett Fekete István regénye, a Tüskevár helyszíneit is végigjárhatjuk – ráadásként a Diás-szigeten Matula bácsi kunyhójába is beleshetünk.

Bár a látogatóközpont egész évben nyitva van, a vándorló madarak költözési idejében a szabadban is életre szóló élményt szerezhetnek a gyerekek és felnőttek is. Ha nem is látunk minden ritka madarat, találkozhatunk hóddal, teknőssel, sőt kis teknősökkel! A védett mocsári teknős nyár közepén rak tojást, az apró utódok mostanra már kikeltek. 

Kapcsolódó: Őszi kirándulások – 4 túraútvonal Budapesthez közel

Ha bejártuk a tó felett és mellett húzódó Búbos vöcsök tanösvényt, és a gyerekek kijátszották magukat a látogatóközpont játszóterén, még mindig marad lehetőségünk az aktív pihenésre. Bérelhetünk kenut, hogy a lápvidéket a víz felől is megnézhessük. De ha nem ragaszkodunk a vízi élményekhez, akkor körbetekerhetjük a Kis-Balatont, a Zala Kétkeréken programnak köszönhetően ugyanis biciklivel is biztonságosan bejárhatjuk a környéket. Mivel a tóvidék egy medencében terül el, nem kell nagy emelkedőkre felküzdenünk magunkat, közepes állóképességgel is teljesíthető a túra, a tó környékén több helyen is megállhatunk pihenni és feltölteni energiaraktárainkat. 

Svédek a Szelemi-hegyen

Ha káprázatos körpanorámára vágyunk, és teljességében szeretnénk látni a tavat és környékét, akkor irány Nagyrada! Ez az apró helység nincs messze az idegenforgalmi központoktól (Hévíz, Keszthely vagy a nemzeti park), viszont érdemes egy napot rászánni. Ha jót akarunk magunknak, a faluban kikötjük a biciklit, és csak hátizsákkal vágunk neki a bortermelő település dombjainak. Ha bort kóstolnánk, akkor pedig busszal célszerű érkezni, Keszthelyről indulnak ide járatok óránként. Amikor először jártam a faluban, az első benyomásom rögtön az volt, milyen kellemes, barátságos, tiszta. Balra szőlő, ameddig a szem ellát, jobbra erdő, aztán egyszer csak a kis, tornácos paraszt- és présházak között előbukkannak a színes, svéd házikók.

Azt hittem, káprázik a szemem, de közelebb érve láttam, hogy nem tévedés: az autóknak svéd rendszámuk van.

A Szelemi-hegy a nagyradai kilátóból

Kis guglizás kellett hozzá, hogy rájöjjek, nagyjából húsz családból álló svéd közösség él itt, szőlőt termesztenek. Másnap már a Cezar Pincészetben kötöttem ki, amit 2000-ben egy bortermelő svéd–magyar család, Császárék alapítottak. A borászat kiépítéséhez több másik svéd famíliát is bevettek, így jött létre a csodás Szelemi-hegyen a Zalai borvidék egyik központja.

Ha a borászatot elhagyva a hegyen felfelé sétálunk, elérünk a hegytetőn lévő kilátóhoz, ahonnan a környező dombokban és a falvakból ki-kikukucskáló templomtornyokban gyönyörködhetünk, ráadásul az egész Kis-Balaton a lábunk előtt hever. 

Ahol vár állott… 

Sajnos teljességében nem láthatjuk a mocsári szigetre épült zala­vári várat, de a helyén az alaprajzát, a bemutatóteremben pedig a történetét és az eredeti épület rekonstruált tervrajzát azért megismerhetjük. A vár fontos stratégiai pont, vagyis végvár volt a törökök elleni háborúban, története a 9. századig nyúlik vissza, akkor még Mosaburg (mocsárvár) néven a frank uralom egyik központja volt.

A Zalavári Történelmi Emlékpark

A honfoglalás után a  Zalavár nevet kapta, és még templom és monostor is épült mellé. A 16. században alakították át a zalavári apátságot végvárrá, amely többször is török ostrom alatt állt. A törökök kiűzése után azonban 1702-ben a várat megsemmisítették, és soha nem építették újjá, falainak köveit pedig elhordták utak és házak építéséhez. Így csak egy romot találunk, mégis kevés olyan hely van az országban, ahol a történelem annyira kézzelfogható, mint ezen a Várszigeten.

„Egye meg a radai rosseb!”

Nagyrada egy ízes káromkodásról lett híres, de nem teljesen tisztázott, milyen kórság (rosseb, vagyis „rossz seb”) miatt küldik az emberek ezt a rontást egymásra. Többféle elmélet is létezik.

A területen a középkorban ispotály működött, de nem világos, milyen betegség, fertőzés miatt volt szükség a gyógyító menhelyre.

Az egyik elmélet szerint egy hadjárat után kerültek ide sebesült katonák, akik behozták a szifiliszt, a másik mendemonda szerint a törökök fertőztek ezzel a betegséggel, a harmadik lehetséges történet, hogy a török elől, a mocsárban bujkáló magyar katonák elfertőződő sebeit – amiket a sás, nád vágásai okoztak – gyógyították itt. Ma a „Gyógyír a radai rossebre” egy levédett borfajta, amely Kovács Ottó borász szellemi tulajdona, és a leghíresebb zalai borok között tartják számon.

Kapcsolódó: Belföldön utaznál? Még több olcsó és izgalmas úti cél itthon

Fotó: Getty Images, Magyari Máté / Aöfk, csodálatos balaton.hu, Glix, Sebestyén Hédi