A XIV. dalai láma Lhamo Thondup néven földműves családba született 1935-ben, Tibet Amdo nevű tartományában. Szülei egész évi munkája többször is kárba veszett súlyos jégesők vagy aszály miatt. „Apám kedves ember volt, de egyszer jól kikaptam tőle, mert megrángattam a bajuszát” – írja a Száműzetésben – szabadon című önéletrajzában a dalai láma. Anyja tizenhat gyereket szült, akik közül csak heten nőttek fel. Lhamo kiskorában szívesen utánozta a tyúkok kotyogását.
Tendzin Gyaco színre lép
Még nem töltötte be a hároméves kort, amikor az 1933-ban elhunyt, bebalzsamozott elődje, a XIII. dalai láma újraszületésének fölkutatására útnak indított bizottság a környékükre érkezett. Számos jel vezette őket. A családnál nem fedték fel látogatásuk célját, csupán éjszakára kértek szállást. A bizottság vezetője szolgának adta ki magát, és az éjszaka nagy részét azzal töltötte, hogy a ház legkisebb gyerekeivel játszadozott.
Lhamo azonban felismerte őt, és kiabálni kezdett: „Szera láma, szera láma!” Szerának hívták a férfi kolostorát. Néhány nap múlva már magukkal hozták az előző dalai láma dolgait, és minden tárgyból egy hasonlót, ami viszont nem az övé volt.
A gyerek minden esetben helyesen választotta ki azokat, amelyek a XIII. dalai láma tulajdonai voltak.

Vallási vezetőnek tizenöt évesen nevezték ki
A fővárosi kolostorba végül 1939-ben, három hónapos utazással jutott el. Az első szertartáson a nép szellemi vezetését ruházták rá, ám ahhoz, hogy a tibeti kormány élére állhasson, még várnia kellett. Amikor szerzetessé szentelték, hosszú nevet vett fel, amelynek a rövidítése a Tendzin Gyaco – ezen a néven ismerte meg a világ. A rengeteg tanulás mellett részt kellett vennie a kormány ülésein is, hogy tapasztalatot szerezzen.
Bár kamaszként megtiltották neki, hogy vezessen, titokban elkötötte az elődje autóját, de nekihajtott egy fának. „Rémülten fedeztem föl, hogy a színezett lámpaüveg eltörött. Amikor találtam egy beleillő üvegdarabot, úgy oldottam meg, hogy hasonlítson az eredetihez, hogy bekentem szörppel” – meséli könyvében.
Az első nyugati ember, akivel megismerkedett, az osztrák Heinrich Harrer hegymászó volt, akinek alakját Brad Pitt öltötte magára a Hét év Tibetben című filmben. A férfit a második világháborúban az indiai brit csapatok elfogták, ám egy társával megszökött. Huszonöt évvel később, amikor a láma először jutott el Európába, meglátogatta őt.
Mao ételt tett elé
„Lezuhant hát a fejsze” – írja arról az 1950-es őszi napról, amikor a határt nyolcvanezer kínai katona lépte át, és a kommunista hatalom megkezdte Tibet „békés fölszabadítását”. Tendzin Gyacót ezekben a vészterhes időkben, tizenöt évesen nevezték ki államfőnek, de az irányítást csak húszévesen vette át. Közben a kínai katonák száma nőtt, az élelmiszer gyorsan fogyott.
1954-ben meghívták Kínába, ő pedig csaknem egy évet töltött ott, közben békés, diplomatikus úton próbálta rendezni a feszült helyzetet.
„Mao elnökkel sokszor találkoztunk, többnyire nagygyűléseken, néha azonban négyszemközt is. Mindig közvetlenül maga mellé ültetett, egyszer még az ételt is ő tette elém, amitől egy kicsit megriadtam, mert az a hír járta, hogy tüdőbetegségben szenved.

Mao Ce-tunggal 1949-ben
Lenyűgöző személyiséget ismertem meg benne. Sötét arcbőre szinte csillogott, mintha olajjal kenték volna be, gyönyörű keze volt, tökéletesen formált ujjakkal.” A karizmatikus diktátor fokozatosan elnyerte a bizalmát. A láma hazautazása előtti estén Mao még ellátta tanácsokkal is, hogyan kormányozzon. Ám a legvégén a házigazda a következő szavakkal sokkolta:
„A vallás méreg. Először is a szerzetesek és apácák cölibátusa miatt csökkenti a népesség növekedését, másrészt pedig nem törődik a gazdasági haladással.”
A tibeti fővárosba egyre több menekült érkezett, és hátborzongató történeteket meséltek a kínai megszállók kegyetlenkedéseiről. 1959-ben, a felkelés véres leverése után Tendzin Gyaco megfogadta egy jós tanácsát („Menj, menj! Ma éjszaka!”), és Indiába menekült. Azóta Dharamszalában él száműzetésben.
Feministának vallja magát
Évtizedeken át járta a világot. Bár az otthonába soha nem térhetett vissza, a hazájáért folyamatosan küzdött a távolból, például az ötpontos tibeti béketervét az amerikai kongresszus és az Európai Parlament előtt is felolvasta. 1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 2011-ben azt kérte, mentsék fel a politikai vezetői feladatai alól, azóta csak a spirituális tanítással foglalkozik. Ettől persze még a kínaiak ugyanúgy ellenségnek tekintik.
Első külföldi előadásain még csak Tibetről beszélt, de gyorsan megérezte, hogy az emberek szomjaznak a szellemi útmutatókra, könyveinek száma ma már száztíz felett jár. Végtelenül tiszteli a tudományt, számtalan olyan programnak a kezdeményezője, amelyeknél például a buddhizmust a neurobiológia szemüvegén keresztül vizsgálják.
Feministának vallja magát. „Mivel a nők érzékenyebbek mások szenvedéseire, vezetőnek is hatékonyabbak lehetnek” – fogalmazott egyszer.
A magyar mozikban október végétől vetítik a Dalai Láma – A boldogság tanítása című dokumentumfilmet, melyben az élet fontos kérdéseiről beszél.

Tudásával százhuszonöt éves koráig szolgálná az emberiséget
2020-ban egy szertartáson arról mesélt, hogy voltak olyan álmai, amelyek szerint száztíz vagy akár száztizenhárom évig él majd, de eltökélt abban, hogy százhuszonöt éves koráig szolgálja az emberiséget. Ettől függetlenül így, hogy idén nyáron betöltötte a kilencvenet, napirenden van az utódjának a kérdése is.
A kiválasztásnál számítani lehet arra, hogy a kínai kormány szintén megnevezi majd a saját jelöltjét arra hivatkozva, hogy több száz éve már volt hasonlóra precedens, tehát a döntés joga már az övék. De az egyszeri eset volt. Tendzin Gyaco az idén júliusban közzétett, hivatalos nyilatkozatában is megerősítette azt a korábbi kijelentését, hogy az utódját egyedül az általa 2011-ben alapított szervezet, a Gaden Phodrang Trust állapíthatja meg.
Buddha tanításai
– Az, hogy a tibeti vallási iskolák közül a gelugpa iskola ennyire hangsúlyossá vált, újkori jelenség. A vezetőjének a reinkarnációs vonalát az 1390-es évekig vezetik vissza, és Tendzin Gyaco a tizennegyedik személy, aki a címet viseli. A dalai lámának a különböző kolostorok legfőbb vezetőit nevezték, a mongol eredetű kifejezés azt jelenti: a bölcsesség végtelen óceánja.
A dalai lámák különlegessége, hogy nemcsak spirituális, hanem politikai vezetők is egyben. Ez azért fontos, mert a tibeti hitvilágban a legfőbb tanítómester a könyörületességnek és a végtelen szeretet istenségének a földi megtestesülése – magyarázza Tarr Bence László kulturális antropológus, buddhista tanító, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori tanára.
– Viszont amikor a XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco 1959-ben Indiába emigrált, bár megalapította a Központi Tibeti Adminisztrációt, a politikai hatalma jelentőségét vesztette, és a spirituális vezetői szerepe került előtérbe. Mivel a többi tibeti iskola működése a kínai ellenőrzés miatt sokkal korlátozottabb lett, a többi vallási vonal is őt tekinti a legfőbb vezetőnek. Tehát bármilyen furcsa kimondani,