Már nem tudom, melyik bálon égett belém egy kép: ­Tizennyolc éves, karcsú lány beszél a színpadon, mert a báli közönség szavazatai alapján egyike a legszebb tizenöt hölgynek, és a bemutatkozó mondatai nem önmagáról, hanem a nagymamájáról szólnak. Aki évek óta takarékoskodott, hogy a kisunokája eljusson az Anna-bálra.

Örömmel fogadták mindketten, hogy a város, nevezetesen Bóka István polgármester tiszteletre méltó következetességgel hívja meg a tizennyolcadik évüket betöltött, állandó lakosként Füreden élő lányokat, így a nagyi félretett forintjai fedezték az egyéb báli költségeket. „Határtalanul boldog lesz, ha megtudja, bekerültem a legszebb tizenötbe!” – mondta a lány meghatottan, és az Anna Grand Hotel gyönyörű parkját néhány másodpercre körülölelte a belőle áradó hála és szeretet.

Nos, e fényes pillanatokért vagyok magam is nagyon hálás a füredieknek, akik egy nemzetközi sajtópályázat győzteseként hívtak meg a báli zsűribe, pedig csak kezdő újságíró voltam a kilencvenes évek közepén, és most, csaknem harmincéves báli tapasztalat birtokában próbálom felderíteni, hol tart e különleges, hagyományőrző rendezvény.   

Más a stílus, de a fiatalság ragyog – a bál szépei 1962-ben

Mítosz és megkonstruált múlt

Kétszáz év… felfoghatatlanul nagy idő. Gondoljunk arra, micsoda kaland lehetett a 19. században eljutni a bálra! Hiszen csak 1825-ben indult először postakocsijárat Budáról, amely „hipergyorsasággal”, tizennégy-tizenöt óra alatt ért Füredre.

A legenda szerint e történelmileg fontos esztendőben rendezték az első Anna-bált, amikor a pozsonyi (reform)országgyűlést tartották, és Széchenyi önfeláldozó gesztusának köszönhetően létrejött a Magyar Tudós Társaság, a mai Akadémia elődje, és már készült a Hitel című zseniális munkája, hogy elősegítse a gazdaság fellendülését, ráadásul megszületett Jókai Mór.

A nehézkes közlekedés ellenére az ország nyári fővárosának tartották Füredet, ahol művészeknek, politikusoknak és a főrendhez tartozóknak is sikk volt néhány hetet eltölteni.

Kikapcsolódás, nyüzsgő társadalmi élet, gyógyulás a szénsavas források vizétől… Kell ennél több?

Eleink szerint igen, különben nem rendeztek volna Anna-bálokat – nemcsak Füreden, de más településeken is –, és nem építettek volna észhez és szívhez szóló legendát a bál köré. A helyi hagyomány szerint Hor­váth Anna Krisztina tiszteletére az édesapja, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte az első bált a Horváth-házban 1825. július 26-án, ahol Anna Krisztina megismerkedett a nyalka huszárkapitánnyal, Kiss Ernővel, a későbbi aradi vértanúval.

Idén is ezt a dátumot vették figyelembe, amikor meghirdették a bált, és e legendára alapozva adnak 2003 óta Kiss Ernő-díjat olyan érdemes kortársunknak, aki sokat tett a városért.

Most szakítsuk meg egy pillanatra a történet fonalát, hogy teret adjunk egy elhivatott, fiatal muzeológusnak, Purgel Rékának, akire 2019-ben, báli zsűritagként több kiváló kollégámmal, többek között Horgas Eszter­ fuvolaművésszel, Kocsis Korinna modellel, a 2010-es Anna-bál szépével együtt szavaztam, hogy az akkor még egyetemista lány bálkirálynő legyen.

Purgel Réka, aki nemcsak a bál szépe 2019-ből, de a rendezvényről szóló könyv egyik szerzője is

Ma, hat évvel később Réka már nemcsak „királynő”, hanem kutató is, hiszen ő a szerzője Katona Csabával a bál tudományos tényeken alapuló történetét bemutató „…mert hát Anna-bál lesz…” című, júliusban megjelent kötetnek. Ebbe olyan citátumot is szerkesztett, amely kiválóan érzékelteti, milyen érzelmesen kerültek a helyi folklórba az első bál szerelmesei! „…Millió csillag ragyog, a telehold ezüst fénye világítja meg Füred utcáit. Itt állunk a Horváth-ház előtt, ahol ma bálra készülődnek, hiszen Anna napja van…

Megérkezett Kisfaludy Sándor egy nyalka huszárkapitánnyal, Eleméri Ittebei Kiss Ernővel, akinek szeme azonnal megakadt a gyönyörű Anna-Krisztinán. Akár a mesében, első látásra szerelmesek lesznek, és Kiss Ernő megkéri Horváth Anna-Krisztina kezét. Még aznap… Az álmodozó kislány egy évvel később Kiss Ernő hitves asszonya lesz… De elérkezik az 1848-49-es szabadságharc dicső időszaka, amelynek szomorú befejezését ismerjük. Haynau nem ismer kegyelmet, és Aradon kivégzik a 13 hős tábornokot, közöttük Kiss Ernőt is.”

A rendkívüli teljesítmény tisztelete   

A Horváth Anna Krisztinához kötődő mítosz fontos összetevője, hogy az első bál éjszakáján összefonódott szerelem és hazaszeretet. Szabadság, szerelem… E gyönyörű üzenetet erősítette, hogy később olyan vendégek tisztelték meg a bált, mint Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza, Jókai Mór.

Mindennek fényében érthető, hogy Purgel Réka mosolyogva meséli, művelődéstörténettel foglalkozó egyetemistaként úgy érezte 2019-ben, a bálkirálynői aranyalma átvételekor, hogy különleges történelmi folyamat részévé vált. Gömbös Lóránd, a Hungária Yacht Club elnöke, ismert üzletember hasonlóan tiszteli a bált, hiszen ma is kitüntetésnek érzi, hogy tizenöt évvel ezelőtt felkérték a zsűriben való részvételre,

elvégre világviszonylatban is jelentős teljesítmény, hogy csaknem kétszáz éve tartja életben a város az ­Anna-bált.

– Néha arra gondolok, hogy eleink fentről, az égi otthonukból elégedetten szemlélik az erőfeszítéseinket, ahogy a mi generációnk is figyelni fogja majd a gyerekeink báli „ügyködéseit”, miután ­átadjuk nekik ezt a szép hagyományt.

Korábbi bálkirálynők – civilben. Balról jobbra: Mahelszky Andrea (Steinhausz Andrea, 1994), Purgel Réka (2019), Ujváry Éva (1976), Mahelszky Marianna (Huszár-Mahelszki Marianna, 1993), Horváth Éva (1977), Forsthoffer Ágnes (1998)

Schiffer Miklós, az ismert divat- és stílustanácsadó is tizenöt éve vezényli a bál szépének megválasztását, amire éppolyan büszke, mint az országos eseménnyé nőtt bálra, bár azt is leszögezi, hogy a jelen sikere kijelöli a jövő feladatait.

– Fontos, hogy az elkövetkezendő évtizedekben (századokban) se váljon tömegrendezvénnyé, és a jövőben is merjék vállalni a rendezők, hogy Európában is elegáns, polgári bál a füredi. Nem a változatlanság a cél, de csak a stílusába jól illeszkedő újításokra van szükség.

Például­ zsűrielnöki múltam alapján javasolni fogom, hogy a jövőben adjunk különdíjat érettebb bálozóknak is, mert rendszeresen feltűnnek gyönyörű hölgyek az édesanyák korosztályából, miközben a bálkirálynők és az udvarhölgyek mindig elsőbálozók.

Rendületlenül ragyogó legendák

A báli legendák romantikus ragyogását nem halványítja, hogy a most megjelent, tudományos igényű kötet szerint „minden másképp van”…