Egy kedves barátom, Fanni egy évig dolgozott Párizsban, ahol megismerkedett egy ott élő férfival. Hosszabb ideje randevúzgattak már, ám amikor hazalátogatása után visszautazott a városba, a férfi nem jött ki érte a repülőtérre, pedig pontosan tudta, mikor száll le a gépe. Fannit napokig gyötörte az eset; úgy érezte, a férfi nem szereti, nem veszi komolyan, csupán játszadozik vele, ezért egy ideig tüntetőleg kerülte őt.

Amikor megkérdeztem, megkérte-e arra, hogy érte menjen, vagy utólag szólt-e neki, hogy ez őt mennyire bántotta, meglepődve válaszolta, hogy természetesen nem – neki ezt tudnia kellett volna. Ráadásul úgy vélte, ha közli vele, épp a varázsa veszik el a dolognak – az, hogy a másik magától tudja, neki mire lett volna szüksége. 

A családból hozzuk

Fanni története sokak számára ismerős lehet, hiszen a vágy, hogy értsenek, ismerjenek és szeressenek bennünket, egyidős az emberiséggel. A romantikus kapcsolatokban ez az igény ráadásul hatványozottan felerősödik. Ennek ellenére a legtöbb pár sosem beszél nyíltan a saját szükségleteiről. Balogh János pszichológus szerint ez részben abból fakadhat, hogyan szocializálódunk először a családban, majd később a tágabb közösségekben.

– Kérdés, hogy látunk-e olyan példát, ahol valaki verbálisan ki tudja fejezni a szükségleteit. Vagy pont ellenkezőleg, már a szüleinknél megfigyelhető, hogy ez a típusú kommunikáció nincs jelen, nehezen vagy egyáltalán nem megy.

Aki gyerekkorában ehhez hasonló játszmákat látott, attól kevésbé elvárható, hogy önmagától rájöjjön, van másik út is

– részletezi a szakértő, majd hozzáteszi, az is előfordulhat, hogy az a fél, aki szeretné, hogy kitalálják a gondolatait, fél a visszautasítástól, elhagyatástól vagy attól, hogy „túl soknak” tűnik, ezért inkább burkoltan, közvetetten próbálja jelezni szükségleteit, remélve, hogy a másik majd magától észreveszi.

A szeretettel tesszük egyenlővé

A kutatások szerint az igazságtalan elvárások nagymértékben hozzájárulnak a párkapcsolati elégedetlenséghez, pedig amit egy kapcsolattól várunk, az alapvetően szubjektív. Ha a felek úgy vélik, hogy a másiknak automatikusan ismernie kellene ezeket az egyéni preferenciákat anélkül, hogy valaha is nyíltan beszéltek volna róluk, az hosszú távon feszültséghez, haraghoz és csalódáshoz vezethet. A helyzetet ráadásul tovább nehezíti, hogy sokan a szeretet természetes velejárójának tekintik a gondolatolvasást. 

Hasznos, ha tudjuk, a mentális folyamataink nem tökéletesek, megfigyelhetők benne különböző torzítások.

Ilyen például a gondolatolvasás jelensége (ez szakmai kifejezés is), ami abból a téves hitből adódik, hogy a másik kell hogy tudja, amit én érzek, akarok vagy gondolok.

De az is lehet, hogy a sérülékeny gyermekénünk lép elő, és olyan sémáink aktiválódnak, mint például a „nem vagyok fontos”, „nem számítok”, ha a másik nem reagál úgy, ahogy szeretném. Ez különböző negatív érzelmek megjelenését vonhatja maga után.

A kommunikációs készségek hiánya

Érdekes módon a társadalom ezeket az élő sztereotípiákat inkább a nőknek tulajdonítja, de a pszichológus hangsúlyozza, valójában nemtől függetlenül megfigyelhetők. 

– Annál is inkább, mivel gyakran a kommunikációs készségek ­hiánya játszik közre abban, ha valaki nem tud asszertíven kommunikálni. Vagy szégyelli, vagy nem is tudja pontosan, mit akar, és ez is vezethet félreértéshez. Így az érzés túlcsordul, és a másik fél azt érzékelheti, meg van támadva, nem pedig azt, hogy a másiknak szüksége van valamire – mondja.

Fontos, hogy nyíltan és őszintén beszéljünk a szükségleteinkről (Fotó: Canva)

A szakértő úgy véli, fontos tudatosítani, nem arról van szó, hogy a párunk figyelmetlen vagy érzéketlen, vagy hogy ne szeretne bennünket eléggé. Valójában az elvárások tisztázatlansága okozza a problémát. Ezért fordulhat elő, hogy még a legszeretőbb partner is néha „félrehall”, vagy nem veszi észre a finom jelzéseket. 

Válasszuk szét az érzelmeket az igényektől

Az igazi törődés valójában nem a rejtett jelek megfejtésén múlik, hanem azon, hogy nyíltan és őszintén beszéljünk érzéseinkről. Tegyük világossá változó szükségleteinket és vágyainkat, legyünk egyértelműek. Balogh­ János szerint ehhez az első lépés az önismeret és a tudatosítás. 

– Jó, ha tudod, mi van benned, milyen szükségleted kielégítetlen, mit érzel. Ezután jön ennek a kommunikációja, lehetőleg sérülékeny gyermek helyett egészséges felnőtt sémamódból. Ez fejleszthető, és az asszertív kommunikáció révén megtanulhatjuk, hogyan beszéljünk saját érzéseink­ről és igényeinkről anélkül, hogy a másikat hibáztatnánk – mondja a szakember.

Válasszuk szét az érzelmeket és az igényeinket, például „feszült vagyok, mert nem tudtunk időt tölteni együtt, pedig szükségem lenne a figyelmedre”. 

A kommunikáció a kulcs a „gondolatolvasáshoz”

Thomas Lewis, Fari Amini és Richard Lannon pszichiáterek A General Theory of Love (a szerelem általános elmélete) című könyvükben tudományosan is foglalkoztak a kérdéssel, és rámutattak, az érzelmi ráhangolódás és a kommunikáció valójában kéz a kézben jár. Ez a kettő együtt hozza létre az úgynevezett limbikus rezonanciát.

Amikor figyelünk a másikra, az agyunk tükörneuronjai aktiválódnak, és a másik belső állapotáról leszűrt impulzusokat a limbikus rendszer tudattalanul feldolgozza.

Ez azonban önmagában nem működik. Az intuíció mellé szükség van a szóbeli megfogalmazásra is.

Minél többször kapcsoljuk össze megérzéseinket nyílt kommunikációval, idővel annál pontosabb belső térképet alakíthatunk ki egymásról. 

– Jó hír, hogy a feszült helyzet megoldásában vagy megelőzésében a számon kért fél is tud segíteni, ha nem egyből védekező pozíciót­ vesz fel – mondja a pszichológus. – Ha időnként konkrét kérdésekkel érdeklődünk a másik felől, hogy hogy van, mire vágyik mostanában, azzal megkönnyítjük az információk­ felszínre jutását, és rátanulhatunk arra, hogy hogyan kommunikáljunk erről.

Lehet, hogy nem megy elsőre tökéletesen. A fontos az, hogy érzelmileg legyünk jelen, kérdezzünk, érezzünk együtt és legyünk türelmesek, míg a másik megnyugszik, és ki tudja fejezni, mire van szüksége. Ha ott vagyunk, figyelünk, és őszinte az érdeklődésünk, akkor az egy jó alap ahhoz, hogy a távolodás helyett inkább közeledjünk egymáshoz.

Kapcsolódó: 5 kimondatlan ok, ami miatt a férfiak eltávolodnak még attól a nőtől is, akit szeretnek

Illusztráció: Getty Images