Ha egy gyerek veszélyeztetett
A gyermekvédelmi és gyermekjogokat érintő változásokat a tavalyi „kegyelmi botrány” nyomán kialakult döntések határozták meg, és alakították át jelentősen a gyermekvédelmi jelzőrendszer protokollját.
– A kihívásokra reagáló rendészeti és szankcionáló intézkedések bár tagadhatatlanul látványosak voltak, rövid távon tovább fokozták a már így is túlterhelt rendszer problémáit – fűzi hozzá dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadó, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. – Ugyan 2024 szeptembere óta büntetőeljárás is indulhat azzal a szakemberrel szemben, aki nem jelzi, hogy egy gyerek súlyos veszélyeztetését gyanítja, de az, hogy a jelzést követően mi történik, továbbra is esetleges. Igaz, a kegyelmi ügy kapcsán a fókusz a családjukból kiemelt, állami gondoskodásban élő gyerekeken és az értük felelős szakembereken van, a gyermekjogok és a gyerekek jóllétéért, valamint védelméért felelős rendszer mind gyerek, mind felnőtt oldalon ennél sokkal összetettebb és nagyobb. Tavaly sajnos ennek megmutatására nem kerülhetett sor, mi több, tovább erősödtek olyan előítéletek, amelyek a gyermekotthonokban élő gyerekeket és a szexuális erőszak gyerek áldozatait megbélyegzik.
Súlyos anyagi nehézségek a családokban
Kiderül a jelentésből, hogy az infláció és a növekvő pénzügyi kiadások komoly terhet raknak a családokra. A 18 év alattiak 21 százaléka szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel küzd, különösen az egyszülős háztartások (32 százalék) és a háromgyerekes, kétszülős családok (27,8 százalék) esetében. Hazánkban a súlyos nélkülözésben élő gyerekek száma folyamatosan nő, a kisebb településeken otthont találó családok kiemelten magas számban jelentős anyagi problémákkal élik mindennapjaikat. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan.
Hátrányos megkülönböztetésben
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az általános iskolák első évfolyamán 8,8 százalék az SNI-s tanulók aránya, míg a nyolcadik osztályban ez már 11 százalék. A tanulási nehézségekkel élő gyerekek közül kevesen férnek hozzá a megfelelő oktatáshoz, ami hosszú távon negatív hatással lehet a fejlődésükre, és megnehezíti, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.
Sajnos a rendszerszintű diszkrimináció továbbra is jelen van az oktatásban, különösen a szegény, roma származású, fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, akik támogatás hiányában nem tudják kibontakoztatni képességeiket.
– Az esélyegyenlőség biztosítása nemcsak a gyerekek fejlődését, hanem a társadalom egészét is erősítené – hívja fel a figyelmet Gyurkó Szilvia.
Digitális gyerekkor
A 14–21 évesek körében már minden tizedik fiatal alkalmazza a mesterséges intelligenciát, ami jól mutatja, hogy a digitális eszközök iránti érdeklődésük töretlen, tisztában vannak a legfrissebb fejlesztésekkel. A gyerekek többsége szinte mindennap használ valamilyen okoseszközt, ami önmagában, kontrollált keretek között nem veszélyezteti a mentális állapotukat. Problémát a túlzásba vitt használat, különösen a túlzásba vitt közösségimédia-használat okozhat.
2024-ben a digitális teret szabályozták: szeptembertől az iskolákban a mobiltelefon használatát korlátozták.
A digitális tér veszélyeire a hazai intézmények sűrűn felhívják a figyelmet: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság figyelmeztetése alapján a 7-8 évesek is egyre nagyobb számban lesznek visszaélés áldozatai, különösen az online küldött fotók kapcsán. Ez a trend azért is aggasztó, mert a fiatalok egyre korábban kerülnek kapcsolatba az internettel, gyakran védtelenül, felkészületlenül.
Többen szólnak, ha félnek
Már 2023-ban drasztikus emelkedést mutatott a gyermekvédelmi jelzések száma, akkor kétszer annyi bejelentés érkezett, mint az előző években. A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben minden bántalmazási típusban – legyen szó fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazásról vagy elhanyagolásról – nőtt a gyermekvédelem látókörébe került fiatalok száma.
A bántalmazások túlnyomó része továbbra is a saját családon belül történik: például a fizikai bántalmazások esetében 5175 gyermek szenvedett el erőszakot otthon, míg családon kívül 655 esetet rögzítettek.
A szexuális bántalmazásoknál 811 gyerek családon belül, 228 családon kívül vált áldozattá.
Döbbenetes, hogy a legtöbb gyermek elhanyagolás miatt került a gyermekvédelmi rendszer látókörébe: 2024-ben csaknem 42 ezer esetben indult eljárás ezzel a váddal. Ezzel szemben fizikai bántalmazás miatt 5083 esetben. Az elhanyagolással veszélyeztetett gyerekek sok esetben szegénységgel, társadalmi kirekesztéssel küzdő családokban élnek, ami felhívja a figyelmet arra, hogy legnagyobb számban azok a családok kerülnek a gyerekvédelem látóterébe, amelyeknél „láthatók” a problémák. A magas státuszú családok gyerekeinek problémái legtöbbször rejtve maradnak.
A gyermek-lelkisegélyvonalhoz naponta legalább egy gyerek fordult szexuális bántalmazás miatt – ez a statisztika önmagában is sokat elmond.
– Egy 2024-es kutatás szerint a magyar társadalom a gyermekbántalmazás elutasításában csak akkor egységes, ha az súlyos, maradandó károkat okoz – tette hozzá Gyurkó Szilvia. – Az enyhébb fizikai vagy érzelmi bántalmazást sokan továbbra is elfogadható nevelési eszköznek tartják. Bár az emelkedő jelzésszám nem feltétlenül jelent több bántalmazást, arra utal, hogy csökken a látencia, azaz több esetre derül fény. Hogy ez az érzékenység és figyelem tartós változást jelent-e, vagy csak átmeneti kiugrás, ma még nem tudjuk.
Már a kisebbek is érintettek
Bár a hétköznapok visszazökkentek a megszokott kerékvágásba, a koronavírus-járvány óta a depresszió, az önsértő és öngyilkos gondolatok gyakorisága nő a fiatalok körében. 2020 óta az önsértésről beszámolók száma csaknem öt és félszeresére nőtt, míg az öngyilkossági gondolatokkal küzdőké két és félszer magasabb, mint négy éve.
A legaggasztóbb, hogy ezek a problémák már kisebbeket is érintenek. A 11-12 évesek, azaz az 5-6. osztályos tanulók között is találunk önsértőket vagy öngyilkosságot megkísérlőket.
Családok – apa nélkül
2024-ben sem nőtt a gyermekvállalási kedv: az előző évhez képest 7725-tel kevesebb gyerek született. A házasságkötések száma szintén visszaesett, 7,2 százalékkal kevesebben mondták ki a boldogító igent, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a gyereket nevelő szülők többsége (64 százaléka) házasságban él.
● A másfél éves gyermekek csaknem 6 százaléka nem él együtt a vér szerinti apjával. Ezen belül az esetek 40 százalékában a gyermek apja soha nem is élt együtt a családdal. Érdemes belegondolni ezeknek a számoknak a valódi súlyába.
● Az örökbefogadások száma enyhe emelkedést mutat, 2024-ben 1059 örökbefogadás zárult le. 212 esetben nemzetközi örökbefogadás történt – továbbra is az olasz szülők a legaktívabbak a Magyarországról örökbe fogadó külföldiek között.
A szakellátás helyzete
Tavaly több alkalommal közéleti és szakmai visszhangot váltott ki a kórházban hagyott csecsemők ügye, a Nők Lapjában is többször lehetett olvasni róla, részben azért, mert az örökbefogadásukkal kapcsolatos szabályozás módosult. Pontos adatokhoz nem jutottak hozzá, de a Hintalovon Alapítvány munkatársainak becslései szerint tavaly 280-300 csecsemő várakozott a kórházban hagyva, ez akár 12 hónapon túli benntartózkodást is jelenthetett.
A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek száma 2024-ben több mint 21 ezer volt, közülük több mint 14 ezer nevelőszülői családban nevelkedett. Az újonnan bekerülők között a legnagyobb arányt a legkisebbek – a 0–12 hónapos korosztály – képviselték, 980 fővel. Bár 2016 óta hatályos az a szabály, amely szerint minden 12 éven aluli gyereknek nevelőszülőhöz kellene kerülnie, ez továbbra sem teljesül maradéktalanul. Kevés szó esik róla, de a speciális vagy sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete ezen a területen is extrán nehéz. Főleg, hogy országszerte mindössze 11 olyan nevelőszülő dolgozik, akik képesek őket a számukra megfelelő bánásmódban részesíteni.
– Míg korábban elsősorban a nevelőszülők hiányát neveztük meg a gyermekvédelmi rendszer fő problémájaként – folytatja szakértőnk –, 2024-re a férőhelyhiány lépett a dobogóra.
