Csilla akkor lepődött meg először a párja viselkedésén, amikor az egy nyugalmas estén megkérte, hogy adja oda a telefonját, mert szeretné megnézni az üzeneteit. Egy pillanat alatt megfagyott a levegő, nem telt el fél óra, amikor a férfi közölte: „Ha nem adod ide, kidoblak az ablakon.” Kicsavarta a nő kezéből a telefont, amely ebben a pillanatban lemerült; a veszekedés átmenetileg elcsitult.
A megtörtént eset azért példaértékű, mert cikkünk jogász szakértője lentebb elmondja, hogy ez a cselekedet is bántalmazásnak minősül. A tapasztalatok szerint apró jelek mutatnak arra, hogy a kapcsolatban az egyik fél túllép a „kereteken”.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a kapcsolati erőszak áldozatainak száma Magyarországon. A nagy port mindig a brutálisan szélsőséges esetek kavarják, amelyek halállal vagy maradandó károsodással végződnek. Nem kevésbé ijesztők azonban a „láthatatlan” esetek. A Belügyminisztérium bűnügyi statisztikai rendszerében 2019-ben háromszázkilencvenöt, 2023-ban hétszáznyolcvanhat sértettet regisztráltak, sőt, az adatbázisban már a 2024-es év is szerepel, ez alapján (nyolcszázharminchárom eset) továbbra is növekszik a kapcsolati erőszak regisztrált sértettjeinek száma. Az érintettek legnagyobb része nő, 2019-ben a férfiak aránya nyolc, 2024-ben kilenc százalék volt. Annak, hogy a számok emelkednek, nagyobb részben az az oka, hogy több bejelentés érkezik, kisebb részben pedig az, hogy a rendőrség egyre több esetben jut arra a következtetésre, hogy valóban bűncselekményről van szó, és érdemi intézkedésbe kezdenek. A februárban meggyilkolt japán nő esete után az Országos Rendőr-főkapitányság döntése alapján egy évre visszamenőleg felülvizsgálják az összes kapcsolati erőszakkal kapcsolatos ügyben tett feljelentést országszerte, valamint azokat a nyomozásokat is, amelyeket bűncselekmény vagy bizonyíték hiányára hivatkozva zártak le.
Szégyen helyett tudatosság
Noémi már a megismerkedéskor tudta, hogy a későbbi férje szeret motorozni, hétvégeken rallyversenyeken vesz részt. A vagány férfiba szeretett bele, aki szenvedéllyel éli az életét. Amikor azonban párja elveszítette a munkáját, a férfi nem látta be, hogy egy fizetésből nem lehet kigazdálkodni hobbija fedezetét. Egy reggeli vita alkalmával odáig fajultak a dolgok, hogy összetört egy bútordarabot. Anyagi spirálba kerültek, amiben a nő évekig egyedül vitte a pénzügyi terheket, egészen a válásig.
– Korábban a családon belüli erőszak egyenlő volt a monoklival, a fizikai bántalmazással. Most már elterjedtebb a tudás, hogy ennél sokkal szélesebb jellegű ez a problémakör, benne van többek között a verbális erőszak, az érzelmi abúzus és a gazdasági elnyomás is – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, aki szerint egyre többen jelzik, ha komoly problémát észlelnek a kapcsolatban, és úgy gondolja, hogy a tudatosság növekedése állhat a bejelentések számának emelkedése mögött. – Az elmúlt évtizedekben ismertebbé váltak a nőszervezetek, elterjedt az internethasználat, és a sajtónak köszönhetően sokkal szélesebb körben váltak elérhetővé a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ismeretek – vázolja a szakember. – Mi egy jogsegélyszolgálat vagyunk, a hozzánk fordulók történeteiből indulnak ki tapasztalataink, amelyek azt mutatják, hogy az áldozatok ma már sokkal hamarabb, a bántalmazás korai szakaszában azonosítják, mi történik velük. Sokkal több támogatást kapnak kívülről, tapasztalatokat tudnak cserélni a sorstársaikkal, illetve információt, visszajelzést és megerősítést adni egymásnak. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt olyan segítséget kérő nő, aki szabadkozva kérdezte, hogy enyhébb erőszakos esetekkel is foglalkozunk-e, mert ő igazából nem bántalmazás áldozata, csak a férje időnként a falba veri a fejét a hajánál fogva. Hosszú éveken keresztül szabadkoztak a sértettek, leginkább akkor, ha nem konkrét fizikai erőszak miatt telefonáltak. Ma már ez nincs.
Spronz Júlia hozzáteszi, ameddig az áldozathibáztatás társadalmilag elfogadott narratíva, és a nők elleni erőszak vicc tárgya, addig a sértettek nemcsak azért vannak nehéz helyzetben, mert bántalmazzák őket, hanem azért is, mert ezt még mindig nagy tömegek nem veszik komolyan. Amíg az adventi vásárokon „Asszonynevelő” felirat szerepel a nagy méretű fakanálon, addig nem beszélhetünk az egész társadalomra kiterjedt tudatosságról.
Majd ha vér folyik
Réka évek óta se veled, se nélküled kapcsolatban élt a férjével, többszöri szétköltözés után sem sikerült rendezniük a házasságukat, elhidegültek egymástól. Durván bevágott, kitörött ajtóüveg, rendszeres kiabálások, a férfi öngyilkossággal való fenyegetése jellemezte az életüket. Válásról hallani sem akart. A szomszédok némán nézték az esetet, a barátok lelki együttérzésükről biztosították Rékát. Végül a rendőrségtől kért segítség oldotta meg a helyzetet, a bíróság elrendelte a távoltartást.
A médiában szereplő esetek kapcsán sokszor fény derül különböző mulasztásokra, amelyek tévhiteket szülhetnek a társadalomban, azon belül is az érintettekben. Az egyik ilyen általános nézet, hogy a rendőrség csak akkor megy ki családon belüli erőszak esetén a hívásra, ha „vér folyik”. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe) és a Patent Egyesület A nők joga sorozatában megjelent egy kiadvány Tények és tévhitek a partnerkapcsolati erőszakkal érintett jogi eljárások kapcsán címmel. Ebben az áll, hogy „a jogalkotó több jogintézménnyel – megelőző távoltartás, kapcsolati erőszak bűncselekménye – erősítette azt az állami célkitűzést, hogy a családon belüli erőszak minden formáját korai szakaszban és hatékonyan, lehetőleg megelőző jelleggel, de ha kell, szigorú büntetéssel sújtva kezeljék a hatóságok. Amikor tehát a rendőrség megtagadja a segítségnyújtást, törvényi kötelességét mulasztja el. Ha bárki kifogásolja a rendőrség eljárását vagy mulasztását, úgy érdemes elkérnie az intézkedő vagy nem intézkedő rendőr nevét és szolgálati számát, és panasszal élni mind a felettese, mind pedig az alapvető jogok biztosa felé. Előbbi esetben harminc napon, utóbbi fórumnál egy éven belül.”
Ügyet csinálni belőle
A negyvenedik életévében járó Boglárkát rendszeresen megfélemlítette a férje, és szándékosan többször is olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta, hogy a nőnek másoktól kellett segítséget kérnie. A válófélben lévő házaspár egy fedél alatt élt, és Boglárka szeretett volna távoltartást kérni, így szembesült vele, hogy létezik megelőző és büntetőeljárásbeli távoltartás, illetve hogy ha hosszú távon szeretne véget vetni a folyamatos fenyegetettségérzésnek, akkor fel kell jelentenie a férjét.
A rendőrség (www.police.hu/hu) oldalán olvasható egy ORFK-utasítás, amely a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozik. Ebben pontosan szerepel, mik tartoznak a családon belüli erőszak fogalmába. Az olyan súlyos bűncselekmények mellett, mint az emberölés, az erős felindulásból való emberölés vagy a súlyos testi sértés mellett olyanok is szerepelnek, mint a kényszerítés, a rágalmazás, a becsületsértés, vagy akár a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. „Bizonyos bűncselekményeket (ilyenek jellemzően a párkapcsolati erőszak körébe eső bűncselekmények) nem hivatalból üldözik, hanem a sértett magánindítványához kötik. Ilyen a könnyű testi sértés, a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak alapesetei, a magánlaksértés, zaklatás, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, becsületsértés, a hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények” – áll a már idézett kiadványban.
„Az udvarlóm elhívott egy termálfürdőbe, hogy töltsünk el együtt néhány kellemes órát. A »meztelen szaunában« hangosan megkérdezte, hogy ilyen férfiakkal szoktam-e együtt lenni. Ez az esetem? A megszégyenítés a koedukált tusolóban is folytatódott, és akkor menekülőre fogtam. Később egy pofon is elcsattant a fürdőszobában, és akkor jöttem rá, hogy az életemmel játszom. »Te harcoltad ki« – hangzott a magyarázat a férfi részéről” – meséli Kinga,
