Repülő autók, nyaralás a holdon, fémkosztümök, tablettányi ételek – a hatvanas években A Jetson­ család című amerikai televíziós rajzfilmsorozat így képzelte el az emberiség jövőjét. A sci-fi jellegű széria szerint a csúcstechnológia mindennapi megoldásokat kínál a legkülönfélébb problémákra, így a képzeletbeli jövő szinte varázslatos hely lett, ahol minden könnyedén működik. Az azóta eltelt évtizedekben ugyan még nem nyaraltunk a holdon, viszont számos olyan innováció látott napvilágot, amelyek már nem csupán a sci-fi világát súrolják. A jövőről való gondolkodás nemcsak szórakoztató, hanem az emberiség egyik alapvető szükséglete: folyamatosan előretekintünk, hogy lássuk, mit hozhatnak a következő korszakok. 

Termékenység – jönnek az utódok

A 21. század elejére megjelentek azok a disztópiák, amelyek a társadalmi, gazdasági és környezeti problémák hatásait ábrázolták. Ezek a jövőképek olyan új, nem éppen szívderítő valóságot festettek elénk, amelyet a társadalmi és politikai egyenlőtlenségek, a klímaváltozás és az új technológiák formálnak. 

Margaret Atwood A szolgálólány meséje című, 1985-ös regénye és az abból készült tévésorozat az emberi jogok eltűnését, a totalitárius rendszerek elterjedését vizio­nálta, miközben a nők többsége elveszti termékenységét. Akik még képesek teherbe esni, különlegesnek számítanak, ám a társadalomból való kiemelésük a teljes kizsákmányolásukat vonja maga után. Hasonlóan sötét jövőt fest Alfonso Cuarón Az ember gyermeke című, 2006-os filmje, amely azt a kérdést járja körül, milyen lenne az életünk, ha nem születne több gyerek a földön. A történetben egy globális kataklizma következtében az emberiség terméketlenné vált, és a film főhősének feladata, hogy vigyázzon az első nőre, aki tizennyolc év után várandós lett.

Bár ettől a megrázó jövőtől egyelőre távol vagyunk, kétségtelen, hogy világszerte drámai mértékben csökken a születésszám. A kutatások szerint az országok háromnegyedé­ben nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy 2050-re fenntartsák a népességszámot. 2100-ra pedig csak néhány, főként afrikai államban lesz stabil a termékenység. A közép-európai országokban már 2021-ben is csupán 1,48 volt a termékenységi ráta, és 2100-ra ez várhatóan 1,21-re csökken.

Robotok a konyhában

Vajon jogos volt a félelem, hogy a konyhánk és a kedvenc sarki étkezdénk etetőállomássá változik, ahol emberi szó helyett csupán automatizált hümmögést és fényjelzéseket kapunk? Walter Cronkite amerikai televíziós műsorvezető már 1967-ben futurisztikus választ adott erre a kérdésre. A The 21st Century című műsor házigazdájaként mutatta be, hogyan képzeli el a jövő technológiai­ vívmányait. Előrejelzése szerint a jövő otthonai teljesen automatizáltak lesznek, háztartási robotok és gépek végzik el az összes házimunkát, a családok minden feladatot rábízhatnak a korszerű technológiára.

A Mézga családról szóló rajzfilmsorozat írói, Romhányi József és Nepp József nem voltak ennyire derűlátók, az ő jóslataik szerint bizony nemegyszer homokszem kerül a gépezetbe. Egy vendégség alkalmával Mézgáéknál majdnem tragédiát okoz az MZ/X által küldött csodabogyó, mert kiderül, hogy egyheti adagot fogyasztottak el a meghívottak, ezért mindenki percek alatt kihízza a ruháját, és pánikszerűen­ elmenekül a családi vacsoráról. ­Fogyás céljából futni indul a Mézga család, amikor Paulának most is az jut eszébe, hogy jobb lett volna Hufnágel Pistihez feleségül mennie.

Manapság egyre kevésbé tűnik sci-finek a jövő gasztronómiája. Az okoskonyhák forradalma már elkezdődött, és világszerte gombamódra szaporodnak azok az éttermek, ahol robotok sütnek, forgatják a hamburgerpogácsákat, tekerik a szusit vagy készítik a pizzát. Sőt, kedvenc koktélunkat is villámgyorsan összedobják.

Magyarországon ettől még messze vagyunk, de itthon is egyre több okos konyhai eszközt használunk, amelyekkel könnyedén optimalizálhatjuk a konyhában töltött időt. A jövő egyértelműen beköszöntött: a legújabb konyhai eszközök képesek lemérni, megtisztítani az ételt, és akár több tucat elkészítési módot is ajánlanak. A dinszteléstől a párolásig, a darálástól a gyúrásig szinte minden feladatot elvégeznek, helyettesítve ezzel a hagyományos konyhai gépeket. Ugyanakkor reneszánszát élik a kézműves termékek, a főzőiskolák, ahol magunk sajátíthatjuk el a tudást, és örvendeztethetjük meg a barátokat, a családot a főztünkkel.

Mesterséges intelligencia: eljött a gépek hatalma

Idén negyvenedik évfordulóját ünnepelte James Cameron sci-fi-klasszikusa, a Terminátor – A halálosztó című film, amely mindmáig meghatározza, hogyan tekintünk a mesterséges intelligenciára és annak veszélyeire. A filmben az emberi faj saját technológiai fejlődésének csapdájába esik, és kénytelen szembenézni a gépek hatalomra jutásával.

Ma már a mesterséges intelligencia a mindennapjaink része: irányítja a fűtést, a riasztót, optimalizálja az energiafogyasztást és navigálja az autónkat. Az algoritmusok összetett pénzügyi döntéseket hoznak, orvosi diagnózisokat állítanak fel, és filmeket ajánlanak számunkra. A mesterséges intelligencia további felhasználási lehetőségei szinte beláthatatlanok, de több területet, pél­dául az időjárás-előrejelzést már most forradalmasította.

Az MI hasznosításával kapcsolatban ugyanakkor félelmeket is táplálunk, főként ami a munkahelyek elvesztését, a magánélet védelmét és az adatkezelést illeti. Ezenkívül leginkább amiatt aggódunk, hogy mi történik, ha egy algoritmus hibás döntést hoz, vagy rosszindulatú célokra használják a technológiát.­ Mézgáéknál erre is van példa: a takarítórobot csak újmagyar nyelven ért, Aladár azonban a tolmácsolásért pénzt kér. Géza ezt elunja, és ő maga utasítja a robotot, hogy törölje le a falat, de az helyette áttöri.

A takarítás egyébként éppen az a terület, ahol komoly fejlődés történt a programozható robotporszívóknak köszönhetően; jelenleg tesztelnek olyan gépet is a Távol-Keleten, amely rendet rak, és elvégzi helyettünk a házimunkát.