Nem szoktam híresztelni a jó viszonyunkat, mert sem őt, sem magamat nem szeretném olyan helyzetbe hozni, hogy egy kérésre nemet kelljen mondani, vagy igent olyasmire, amit nem, vagy csak nagyon nehézkesen lehet teljesíteni. Szóval alapvetően védem a kapcsolatunkat, és akkor fogtam gyanút, hogy itt valami kiszivárogtatás történhetett, amikor az iskolában a negyedik szülőtárs fordult hozzám kéréssel. Otthon meg is kérdeztem Berni lányomat, hátha tud valamit a dologról.
– Mondd csak, Berni, te az iskolában mindenkinek híreszteled, hogy X. Y.-nal jóban vagyok?
– Nem híresztelem!
– Akkor honnan tudja mindenki?
– Na jó, egyvalakinek tényleg elmondtam, de az nem mindenki. Az egy pedig közelebb van a nullához, mint a mindenkihez, úgyhogy olyan, mintha nem is mondtam volna el.
Azt egyből éreztem, hogy Berni érvelése valahol hibádzik, de hirtelen nem tudtam megmondani, hol. Hirtelen eszembe jutott egy tudományos kutatás, amiről még régebben olvastam, és akkor nagyon elgondolkodtatott. Arról volt benne szó, hogy a függőségekre hajlamos emberek agya másképp érzékeli a majdnemet, mint a függőségre nem hajlamosaké. Azt a kísérletet az agykutató Reza Habib végezte el nyerőgépekkel. A kísérleti alanyok agyi aktivitását MRI-vel figyelték, miközben a kísérletvezető egy nyerőgépen vesztes, nyertes és majdnem nyertes állásokat mutatott nekik. Az egyértelműen vesztes és nyertes állásokra az alanyok agya hasonlóan reagált, ugyanazok a régiók „izzottak fel”. A nagy vízválasztó a majdnem nyertes állások voltak: a kísérleti személyek egyik csoportjának agya ezekre úgy reagált, mint vesztésre, a másik csoportnak pedig úgy, mint nyerésre. Az előbbi csoportot a normális, hétköznapi emberek alkották, az utóbbit pedig – akik a majdnem nyertes állapotokat nyertesnek érzékelték – a szerencsejáték-függők. A kaszinók természetesen tisztában vannak ezzel a hatással, és ezért a nyerőgépeken megnövelik a majdnem nyertes állások sűrűségét. A nyerőgépeknél ugyanis nem a véletlen „dönt” a nyerésről vagy a vesztésről, hanem egy bármikor átállítható program.