– Tati! – szólított meg komoly arccal a minap kilencéves Berni lányom. – Én szeretném, ha lenne egy olyan hely, ahova csak lányok mehetnek. 

– És mondd csak, drágám, az iskolában a lányvécé meg az öltöző nem jó?

– Nem, mert oda a fiúk bármikor bemehetnek. Én egy olyan helyet szeretnék, ahová, ha akarnak, sem tudnának bejutni. Mondjuk, egy szigetet… De ne aggódj, nem lennék mindig ott, csak néha, kicsit, amikor elegem van a fiúkból.

Huszonhat éve vagyok nős, tizenkét éve lányos apuka, két évtizede dolgozom női magazinoknál, úgyhogy azt gondoltam, értem, Berni miről beszél. Siettem is elmondani a feleségemnek. 

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .