Az agy működését feltérképezni ma is izgalmas, fókuszban lévő tudományos terület, kutatási eredményeit betegségek terápiájában tudják felhasználni. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas tudósával, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével Szegő András beszélgetett.

Mondja, mit lehet tudni az emberi agyról?

Minél többet megtudunk az agy működéséről, annál ijesztőbbé válik, hogy mi mindent nem tudunk még. És milyen sok feladatunk van, ahogy újabb és újabb kutatási módszerek válnak elérhetővé.

És a kutatás arra irányul, hogy többet tudjanak, mint amennyit nem tudnak?

Ez természetes, erről szól a kutatás. Mióta az ember öntudatára ébredt, próbálja megismerni a környezetét. Élő és élettelen környezetét, és benne saját magát, olyan részletességgel, hogy például ha jön valami vészhelyzet – itt volt legutóbb a Covid-járvány –, akkor minél jobban fel legyen vértezve, és minél nagyobb háttér­tudás birtokában tudjon megbirkózni ezekkel az új kihívásokkal. Az anyagi világ egyes alkotórészeinek megismerését nem elég akkor elkezdeni, amikor már itt a veszély. El lehet képzelni, mennyivel több áldozata lett volna a járványnak, ha 2020-ban kezdjük el a hírvivő RNS emlőssejtekbe juttatását kutatni. Egészen más az alkalmazott kutatás, fejlesztés, innováció, ott prioritásokat, célokat, konkrét várható eredményeket kell előre megfogalmazni. Én a munkacsoportommal az egész karrie­rem során felfedező kutatással foglalkoztam.

Például?

Szakmai életemet arra tettem fel, hogy megismerjem az agyat, amennyire a kor technológiai lehetőségei engedik. Minden újabb technika megjelenése lehetővé teszi, hogy továbblépjünk, egyre kijjebb toljuk a megismerés határait, de aztán újra falakba ütközünk. Ilyenkor meg kell próbálni e falak mögé pillantani. Minél fejlettebb a belső világunk, minél gazdagabb az érzelemvilágunk, annál nagyobb a képzelőerőnk, annál fejlettebb a kreatív gondolkodóképességünk, és így könnyebbé válik a betekintés az ismeretlenbe. Persze elérkezhetünk olyan határokhoz is, amelyek mögé még csak bepillantani sem lehet, bármennyire fejlett is a képzelőerőnk. Olyan határokra gondolok, amelyek mögött természettudományos módszerekkel már nem lehet vizsgálódni. Ezek a kérdések a hit világába tartoznak. Ezért is mondhatjuk, hogy hit és tudomány nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.

Szóval ez egy mind ádázabb küzdelem a győzelem esélye nélkül?

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .