1955. December vége. Az első pozitív sokk

Anyukám és apukám vitt el az Operaházba, A diótörő című balettra. Erre az első pozitív sokkhatásra vezetem vissza, hogy éveken át balerina, de legalább színész akartam lenni. Balettoztam, zongoráztam, szavalóversenyeket nyertem – szigorúan neveltek, természetes volt a szüleimnek, hogy szorgalmas vagyok –, és csak érettségi előtt estem gondolkodóba: „Mi lesz, ha csak mellékszerepeket osztanak rám?” Nagy tehetségek nem tépelődnek ilyesmin… Szóval jó választás volt a bölcsészkar, majd első munkahelyként az Interkoncert.

1989. Szeptember 1. Új utakon

Négy világhírű operaénekessel megalakítottam a Pentaton Művész- és Koncertügynökséget, ami azért vált lehetővé, mert januártól már nem volt állami monopólium az előadóművészek közvetítése. Közép-Európa első művészeti magánügynöksége volt, a The Times is megemlékezett rólunk. „Azt hittem, Zsófia, ön okosabb annál, mint hogy biztos állást adjon fel egy bizonytalanért”, mondta az igazgató, amikor eljöttem az állami cégtől, ami a kilencvenes években megszűnt. A Pentaton idén lesz harminchárom éves…