Dal és vers

Bródy János

Elterjedt vélemény, hogy egy dalszöveg már akkor is jó, ha csak egyetlen jó sort tartalmaz, míg egy verset egyetlen rossz sor is tönkrevághat. Szöveget zenére írni kicsit olyan, mint gúzsba kötve táncolni. Ennek ellenére nagyon sok dalszöveg tartalmaz költői képeket, és különösen akkor, amikor a zeneszerző és a szövegíró ugyanaz a személy, a zenei forma a költészet szolgálatába állítható. Ráadásul, ha a dalszerző egyben előadó is, akkor a közönség, aki mindig az előadóval azonosítja a dalt, ráismer a szerzőre is, aki ebben a műfajban alapesetben inkább háttérmunkásnak tekinthető. Én több mint nyolcszáz dal szövegét írtam, és elég soknak a zeneszerzője is vagyok, de azt hiszem, a tisztelt publikum leginkább azokkal a dalokkal azonosít, amelyeknek az előadója is én voltam. Ez a 75 + 1 dal jelent meg nemrég a Saját hangon című kötetben, és mint mindig a +1, a legújabb dal áll a legközelebb a szívemhez.

Krusovszky Dénes

Bennem fel sem merül, miért írok verseket, számomra ez a természetes. Amióta elkezdtem verseket írni, ez lett az egyik legfontosabb módja annak, hogy párbeszédre lépjek a külvilággal. A hétköznapi beszéd mellé próbálok egy olyan nyelvet keresni, amelyben elvontabb tartalmakat is ki lehet fejezni, vagyis absztraktabb módon lehet megfogalmazni bizonyos állításokat vagy kérdéseket. Verset írni egyébként végtelenül izgalmas dolog, mert kiszámíthatatlan, mit hoz felszínre az emberből, milyen tartalmakkal telítődnek a szavak. Soha nem tudhatod, mi lesz belőle a végén, de biztos, hogy olyasmi, ami a hétköznapi kommunikációban nem fordulhat elő. Ahogyan azt sem tudhatod, ki az, akit elér, akit megérint majd. A vers nem tömegműfaj, de azért mindig van közönsége. Érzékeny, értelmes olvasók, akik végtelenül hálásak azért, ha egy vers megszólítja őket.

K.L.