Hagyomány, mítosz, romantika a Nők Lapja 2021/37. számának Retró rovatában.

 „Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint hegedűs a háztetőn” – az egyik legszebb történelmi korszakunkra, a reformkorra visszanyúló bál kapcsán idevág Tevje, a tejesember dalának refrénje. De vajon mi kell ahhoz, hogy egy hagyomány ne oldódjon fel a múlt ködében, és a bál ma éppúgy ragyogjon, mint régen?

Valószínűleg sokan örülnének velem, ha a tudomány már olyasféle kunsztokra is képes lenne, hogy e cikk mellékleteként lehetővé tehetném, hogy ön, kedves Olvasó, ráklikkeljen egy évszámmal ellátott kütyüre, aztán már nézhetné is, hogyan udvaroltak, táncoltak, vacsoráztak, pletykálkodtak, politizáltak az Anna-bál vendégei mondjuk 1825-ben, 1912-ben vagy ’75-ben. De efféle segédeszközünk nincs, tehát be kell érniük e sorok írójával, aki elfogult Balatonfüreddel meg a bállal, és egy pályakezdőként kapott, nemzetközi újságíró díj jóvoltból a kilencvenes évek közepétől tagja a bál szépét kiválasztó zsűrinek. Idén tartották a 196. Anna-bált, a tapasztalatom „csak” 25 éves, tehát segítségül hívtam levéltári dokumentumokat, sajtótudósításokat, mai szervezőket és a kisvárdai Purgel Rékát, aki az Anna-bálokról írta a diplomamunkáját, ráadásul 2019-ben elnyerte a legszebbnek járó aranyalmát, hogy együtt próbáljuk felfejteni az öröknek tűnő bál titkát. Sok városban, köztük Budapesten is próbálkoztak hagyományának megteremtésével, de a kezdeményezések elhaltak, közben Füreden 1825 óta minden évben megrendezik a bált – leszámítva történelmi viharok és a tavalyi Covid-járvány okozta kényszerszüneteket –, és a fénye nem kopik. Sőt, ma már egész hetes Anna-fesztivállal, operagálával, prímásversennyel, utcabállal kedveskednek az érdeklődőknek, és 2003 óta Kiss Ernő-díjat adnak a városért sokat munkálkodóknak.

Szerelem és hazaszeretet

A bálok helyi hagyománya Horváth Krisztina Anna mítoszához kötődik, akinek tiszteletére édesapja, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte az első bált a Horváth-házban 1825 július 26-án. Purgel Réka egy báli nyitóbeszéd alapján idézi fel az eseményt. „…Nyár dereka, meleg éjszaka. Tücskök ciripelése hallatszik, millió csillag ragyog, a telehold ezüst fénye világítja meg Füred utcáit. Itt állunk a Horváth-ház előtt, ahol bálra készülődnek, hiszen Anna napja van… Megérkezett Kisfaludy Sándor egy nyalka huszárkapitánnyal. Eleméri Ittebei Kiss Ernővel, akinek szeme azonnal megakadt a gyönyörű Anna-Krisztinán. Akár a mesében, első látásra szerelmesek lesznek, és Kiss Ernő megkéri Horváth Anna Krisztina kezét. Még aznap… Az álmodozó kislány egy évvel később Kiss Ernő felesége lesz. Milyen jó lenne, ha e történet vidáman fejeződhetne be! De elérkezik az 1848-49-es szabadságharc dicső időszaka, amelynek szomorú befejezését ismerjük. Haynau nem ismert kegyelmet és Aradon kivégezték a 13 hős tábornokot, közöttük Kiss Ernőt is.”

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .