Nyuszóka a hegy lábánál fekvő kertjükben álldogált, miközben anyukája, Anyuszi szép mintákat festett egy kosárra.

– Bárcsak kilátnék a sövényen! – sóhajtott bánatosan Nyuszóka.

– Miért? – kérdezte az anyukája.

– Mert kíváncsi vagyok, mi van mögötte. Nagyon szeretem a kertünket, de nem ismerek semmi mást ezen kívül.

– Ki akarsz kukucskálni? – kérdezte Anyuszi.

– Igen, nagyon! – lelkendezett Nyuszóka, és örömében fel-le ugrált. – Megengeded?

– Hát persze! – felelte az anyukája. – Csak mássz fel a hátamra, és kapaszkodj jó erősen!

Anyuszi odament a kert legmagasabb fájához, és felugrott a legalacsonyabb ágra, aztán egy magasabbra, majd egy még magasabbra…