Anya, már én is anya vagyok! Felnőttszerep kontra gyerekszerep a családban

Hogyan őrizzük meg a családi békét az unoka születése után? A Nők Lapja 2021/10. számának cikke.

A nagy változások, még ha pozitívak is, mint egy kisbaba születése, megterhelik az érintetteket, mert nem mindenki zökken könnyedén bele az új helyzetbe. Például néhány friss nagymama sem. Sok fiatal nő szembesül ilyenkor azzal, hogy az édesanyja valójában még gyereknek tekinti.

– A második kisfiam születésekor fogalmaztam meg, miért nagyszerű találmány a komatál – kezdi Ancsa. – Mert a segítség csak a bejárati ajtóig jön. A látogató leteszi az ételt, kedvesen jó étvágyat kíván, és elmegy. Nem kritizáljaababakocsinkat,ésnembírál, amiért igény szerint szoptatok.

Ancsa mindig is tudta, hogy az édesanyja túlontúl gondoskodó, de a kisfia, Berci születése után vált számára kifejezetten nehezen emészthetővé a tőle jövő segítségcunami.

– Egyrészt a tapasztalatlanságom miatt hálás voltam minden segítő kézért, szinte meg sem mertem fogni azt a pici babát az első napokban, másrészt viszont az a benyomásom támadt, hogy támogatás helyett az inkompetencia érzését építik fel bennem a szüleim. Készültem a szülésre, a szoptatásra, a hordozásra, a gyerekszoba kialakítására, de bármit választottam, terveztem, ők leszólták. Bizonygatták, hogy csak jót akarnak, és jobban is tudják, hiszen felneveltek már engem és a húgaimat. Tudom, hogy jó szándékkal közeledtek, és szívesen tanultam volna tőlük praktikákat, ha úgy adják át, hogy nézd, kislányom, nekünk ez vált be, próbáld ki. De ők úgy vezették elő a saját verziójukat, hogy az, és csak az az út létezik. Miközben ma már egy kismama ezernyi helyről tájékozódhat. Eleinte meg akartam győzni őket az igazamról, hosszan fejtegettem az új kutatásokat, amelyekről olvastam, de aztán rájöttem, hogy nem a külvilággal kell foglalkoznom, hanem magammal. Csatlakoztam anyacsoportokhoz, és láttam, hogy rengetegen küzdenek ezzel a problémával, de akkor is a saját útjukat járják. Ez megerősített abban, hogy például ha nem akarok cumit adni Bercinek, akkor nem is fogok – még akkor sem, ha a családom még nem látott olyan gyereket, aki cumi nélkül nő fel. Ahogy belsőleg megerősödtem, úgy kezdték anyukámék is egyre inkább elfogadni, hogy képes vagyok anyaként dönteni.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mire figyeljünk az unoka születésekor, hogy az anya-lánya kapcsolat ne sérüljön?
9 tanács coach szakértőktől.
Próbáld ki most kedvezményesen!