Képzeletbeli utazás a világ börtönmúzeumaiba. Nők Lapja 2021/4. számának cikke.

A kíváncsiság és az üzlet érdekes kombinációi a börtönmúzeumok. Ki hinné, hogy szép számban vannak turisták, akik fizetnek azért, hogy megnézzék, hol és hogyan sínylődtek hajdanán fogságba vetett embertársaink, bűnös és ártatlan lelkek egyaránt.

A turisták kíváncsisága azonban érthető, hiszen a börtönök sokat elmondanak az adott kor erkölcseiről, jogviszonyairól, a bűn gyakran változó fogalmáról és a hatalom természetéről.

If vára: Itt szenvedett Monte Cristo

Képzelet és valóság: mindkettő jelen van Monte Cristo grófjának történetében. Edmond Dantès idősebb Alexandre Dumas regényében tizennégy évig raboskodik If várában ártatlanul. Cselszövések sorozata juttatja szegényt a sziget várbörtönének legmélyére, ahol az ugyancsak ártatlan cellatárs, Faria abbé bogozza ki számára az igazságot, a szerelmi megszállottságból és a politika visszataszító játszmáiból összerakott csapdát. A romantikus regény és a belőle készült filmfeldolgozások minden fordulatát most nem meséljük el, már csak azért sem, mert a kedves olvasó alighanem ismeri a börtönből hihetetlen módon szabaduló, utóbb minden ellenségén bosszút álló gróf sztoriját.
Az If szigetén álló erődítményt I. Ferenc francia király építtette a 16. század elején, sokáig védelmi feladatokat látott el, majd 1580-tól börtönként szolgált a lakatlan szigeten, és híven tükrözte a társadalmi tagozódást: az alsó, ablaktalan, dohos lyukakban helyezték el a szegényeket, míg a gazdagok privát, ablakos és kandallós cellát kaptak. A legérdekesebb fogolysors a valóságban is létező Faria abbéé: a rejtélyes életű papot ismeretlen okból 1797-ben tartóztatták le, állítólag börtönében lett a hipnózis avatott mestere. Hogy hogyan szökött meg, senki sem tudja, de 1811-ben már Párizsban, a legmagasabb körökben tűnt fel. Nem csoda, hogy története megragadta Dumas figyelmét, aki aztán 1844-ben meg jelent regényében képzeletben tovább szőtte a históriát.
If börtönét 1890-ben nyitották meg a látogatók előtt, akik Marseille-ből hajón érkezhetnek, és akár az éjszakát is a cellák fapriccsein tölthetik. Az ajtók felett megőrződtek a hajdani börtönlakók nevei, sőt jókora ásott lyukak tanúskodnak reménytelen szökési kísérletekről.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Még több múzeum és érdekesség a cikk folytatásában!
Próbáld ki most kedvezményesen!