Kabarétörténet a Nők Lapja 2020/53. számának Korok rovatából.

Az egész ország által várt szilveszteri kabaré hajdan kis vigalmi színházakból, lokálokból indult útjára, majd a technika fejlődésével a rádióban és a televízióban milliókat a készülékek elé vonzott. Hofi, Markos, Nádas, Nagy Bandó, Antal Imre fellépése – hogy csak néhány nagy nevettetőt említsünk – országos üggyé vált. 

Készültünk rá, vártuk, taglaltuk felfokozott érdeklődéssel nyilvános helyeken, otthon, egyedül, családdal, lakótársakkal, munkatársakkal, ivócimborákkal vagy azzal, aki éppen arra járt. Reméltük, hogy az elmúlt év minden kellemetlenségét feledteti majd ez a pár óra, és megadja az alaphangulatot a következő, természetesen sokkal vígabb esztendőhöz. Valóban az évek folyamán szinte nemzeti üggyé vált, fetisizálódott a szilveszteri kabaré, szállóigék keletkeztek, klasszikus mondások kaptak szárnyra, és külön kategória született: a „Kedvenceink”. Nagy-nagy klasszikus színészeinkért rajongtunk, őket tiszteltük, csodáltuk, megilletődötten bámultuk, de a Kedvenceink a szilveszteri ütközet hősei lettek. Akiket becenéven emlegettünk, akiket meg mertünk szólítani az utcán, akiket akár haverként hátba is mertünk veregetni, hiszen annyira személyes ismerőseink, életünk részesei lettek. Az emberiség történetének évszázadai alatt rendszerek, szervezetek, ideológiák, eszmék, jogrendek sokasága született az emberek sanyargatására, szomorítására, ők viszont, néhány tucatnyi idealista, hóbortos alak, arra tették fel az életüket, hogy kis vidámságot, derűt, mosolyt csempésszenek a mi életünkbe. Ők a mi hőseink, kedvenceink, akiket évről évre vártunk, akik neve hallatán mosolyra húzódik a szánk, és akik említése még mindig derűt varázsol, nosztalgikus hangulatba ringat.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Arcok és poénok a cikk folytatásában!
Próbáld ki most kedvezményesen!