Hálapénznek nevezzük, de ahogy a gyakorlat mutatja, az esetek jelentős százalékában sokkal inkább a kiszolgáltatottság, mint a hála érzése vitte rá a betegeket, hogy a jobb ellátás reményében pénzt adjanak az orvosnak vagy a nővérnek. Kérdés, attól, ha egy új törvénynek köszönhetően januártól egyaránt büntetik a „boríték” átadását és átvételét, a változás elindul-e a fejekben és az egészségügy rendszerében.
A Magyar Orvosi Kamara javaslata szerint a hálapénz miatt vesztegetésért fogják büntetni azokat, akik adják, és büntetőjogi felelősséggel tartoznak az orvosok is, akik elfogadják. Ezzel párhuzamosan az orvosok béremelésével kívánnak korrekt környezetet teremteni a megfelelő szakmai munkához.
Kiszámíthatatlanság és bizalomvesztés
– Mi tartotta életben ilyen sokáig a hálapénzt? A beteg szemszögéből az egészségügyi ellátórendszer kiszámíthatatlan minősége – véli dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. – Hiszen ha orvosi ellátásra szorulunk, lehet, hogy jó kezekbe kerülünk, és remek szolgáltatást kapunk tb-alapon, de elképzelhető, hogy egy fásult, kedvetlen szakember fogad bennünket, aki (számunkra úgy tűnhet) nem foglalkozik megfelelően a problémánkkal.
Mivel nálunk a tájékoztatás hiánya miatt általában információs aszimmetria áll fenn a páciens és az orvos között, a betegek kiszolgáltatva érzik magukat. A félelmüket, bizalomvesztésüket pedig azzal tudják kompenzálni, hogy megpróbálnak valós vagy vélt előnyt, minőséget vásárolni a többi beteggel szemben. A hálapénz különbséget teremt beteg és beteg között, hiszen mindenki gyors, emberséges és szakmailag kiváló ellátást szeretne – és úgy érzi, az átcsúsztatott borítékkal megszerezheti ezeket, illetve olyan finomságokat is, mint a törődés és a kedvesség. Vannak esetek, amikor ez nem igaz. És vannak olyan esetek, amikor igaz, mert a borítéknak köszönhetően előrébb kerülhet a páciens a várólistán, az az orvos fogja megműteni, akit ő szeretne, olyan kórterembe kerül, amilyenre vágyik, és nagyobb figyelemmel fordulnak felé.
