Földünkön mintegy négyszáz hárstípussal találkozunk a mérsékelt égövben, Amerikától kezdve Európán át Japánig. Ezek közül hazánkban a kislevelű, a nagylevelű és az ezüst hárs a leggyakoribb. Május végétől kezdve egészen júliusig virágoznak ezek a csodálatos fák.
A kislevelű és nagylevelű hársfa neve már rögtön megmutatja az alapvető különbséget. A kislevelű hársnál a levélér zugaiban rozsdavörös levélszőröket látunk nagyító segítségével, míg a nagylevelű hárs leveleinél a főerek zugaiban fehéres szőrzetet találunk, levélfonákjuk egyaránt zöld színű. Mindkét hárs virágait felhasználhatjuk gyógyteának. Az ezüst hárs virágait azonban nem tanácsos, mert csillószőrei révén allergiát okozhatnak, ezeket az
apró csillószőröket ugyanis nem tudjuk kiszűrni a teából. Méze ugyanolyan értékes, mint a másik két hárs méze. Az ezüst hársot a levélfonák ezüstös színéről ismerhetjük fel, és hogy az érzugokban nincsenek szőrcsomók.
