Ugyanakkor persze az embert sírógörcs kerülgeti, amikor két és félezer forintot (!) is elkérnek a boltban egy csokorért, de nagy levegőt veszek, és megvásárolom.
A spárgafogyasztásra meg kell érni. Ha te nem vagy még spárga-rajongó, az nem baj, mert előbb-utóbb úgyis az leszel. A zöldségek királynője olyan csodás eledel, hogy az ember szeme könnybe lábad, amikor már csak megérzi a fővő-sülő növény illatát. Nem csak én rajongok hisztérikusan érte, de Dragomán György is, akinek híres receptjében egyszerűen csak megsüti egy serpenyőben a szárakat, és a végén rálöttyint egy kis balzsamecetet.
Ez egészen egyszerűen hangzik, na de persze Dragomán ír belőle egy mondat helyett több bekezdésnyi varázslatos szöveget. Az az igazi kedvcsináló, azt is olvassátok el!
Kapcsolódó: Hétvégi gasztró: mi a szöszt kezdjünk a spárgával?
És akkor jöjjön egy csomó érdekes adat. (Tudtad, hogy a fenyőfa háromszázezer kilométert tesz meg másodpercenként?) Az érdekes adatok azért is jók, mert ha kiderül egy adott élelmiszerről némi háttérinfó és kulturális kontextus, sokkal hamarabb, és nagyobb szakértelemmel fogsz rákattanni.
10 elképesztő tény a spárgáról
Íme tehát a spárga-beetetés:
1. Nem zöldségként kezdte a pályafutását
A spárgát az ókorban (például az Ókori Egyiptom és a Ókori Róma idején) elsősorban gyógynövényként használták – emésztésjavításra és vízhajtóként. Erre egyébként simán használhatod ma is.
2. A színe nem fajta kérdése
A fehér, zöld és lila spárga ugyanaz a növény. A fehér a föld alatt nő, nem éri fény. A zöld már a föld felett nő: napfény hatására klorofill képződik benne. A lilában speciális fényviszonyok hatására antociánok keletkeznek, ez festi meg a spárgát. Ez is néz ki a legjobban, hő hatására viszont kifakul a cucc.
3. Spárgaszex
A spárgának külön hím és nőivarú növényei vannak. A termesztők a hím töveket preferálják, mert ezek több és vastagabb hajtást hoznak.
4. Egy ültetés akár 20 évig is terem
Ha egyszer elültetik, egy spárgaföld akár két évtizeden át is termő maradhat – ezért hosszú távú befektetés a gazdáknak. A spárgaföldeken kis bakhátakban nő a spárga: felstuccolják a talajt, hogy minél nagyobbra nőjön, és kevesebb fény érje.
A spárga meglepően gazdag C-vitaminban és folsavban, miközben kalóriaszegény (Fotó: Canva)
5. Nő, mint a bolondgomba
Optimális körülmények között napi 5–7 centimétert is nőhet – gyakorlatilag látni lehet szabad szemmel is. (Hallani nem.)
6. Luxusétel volt
A spárga státuszszimbólum volt Európában. XIV. Lajos udvarában külön üvegházakat építettek, hogy egész évben ehessék. Sajnos mára is luxusétel lett – ahogy azt már említettem.
7. Hátrahőkölsz a vécén
A spárga egy speciális kénvegyületet tartalmaz, az úgynevezett aszparaguzinsavat. Amikor ezt a szervezet lebontja, több illékony kénes anyag keletkezik – például metántiol és dimetil-szulfid. Ezek adják a jellegzetes „spárgapisiszagot”.
Van, aki termeli ezeket a vegyületeket, és van, aki ugyan termeli, de nem érzi a szagát. A hatás ráadásul nagyon gyors: akár már tíz perccel evés után megjelenhet. Tényleg rettenetes odőrt termel, de az ember indirekt módon mégis örül neki, hisz ez is a spárgaszezont jelzi!
8. Ugyanakkor meg: több C-vitamin van benne, mint gondolnád
A spárga meglepően gazdag C-vitaminban és folsavban, miközben kalóriaszegény – ezért a diétádhoz éppen ideális lesz!
9. Virágzik és bogyót is hoz
Ha nem szedik le, a spárga finom, páfrányszerű növénnyé fejlődik, majd apró piros bogyókat hoz (ezek viszont nem ehetők).
10. Nyúlárnyék
Nemcsak a porcelánt: a spárgát is nevezték fehér aranynak egyes korszakokban, mert ritka és drága alapanyag volt. Hívják amúgy csirágnak is, de a legviccesebb és legértelmetlenebb népi elnevezése – kapaszkodj meg! –: nyúlárnyék!
Kapcsolódó: 10 ok, amiért imádjuk a spárgát
Kiemelt kép: Canva
