A lengyel abortusztörvény tervezett szigorítása miatt egy hete folyamatosan tömegek tüntetnek az utcákon szerte az országban. Ahogy Belorussziában, itt is fontos szerepet vállalnak a nők. Az eseményekről Zgut Edit politológust kérdeztük.

Mi történik?

Egy hete tartanak a tüntetések Lengyelországban. A tiltakozáshullám kiváltó oka az abortusztörvény tervezett szigorítása, amelyről részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben. Az új szabályozás a beteg magzatok elvételét is megtiltja.

Miért fontos?

A tiltakozás egyre szélesebb társadalmi rétegeket mozdít meg Lengyelországban. A híradások szerint a tüntetőkre rátámadtak a radikális nemzeti körök tagjai, a rendőrség pedig több helyen könnygázt vetett be. Mindez nem egy távoli országban történik: Lengyelország az Európai Unió tagja, illetve a Visegrádi Együttműködésben három másik közép-európai tagállammal, Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával vesz részt.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Kik vesznek részt a tüntetésen?
  • Miért lett az abortusztörvény szigorításából országos tüntetéshullám?
  • Mi lehet az egy hete tartó demonstrációk kimenetele?

Politikai háttér

Zgut Edit

Kiválthat-e önmagában ekkora felfordulást az abortusztörvény szigorítása? – kérdezzük Zgut Edit politológust, a Varsói Egyetem Európáért Központjának vendégelőadóját, a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusz kutatóját. – Ezekben a tüntetésekben egyszerre több dolog ér össze. A nőjogi szervezetek már évek óta vívják csendes háborújukat, mert az abortusz betiltása kezdetektől a kormánypárt fiókjában van. Eddig azonban az érzékelhető társadalmi ellenállás miatt nem született döntés. Az, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság párt most mégis meglépte, a mögött hatalomtechnikai és politikai okok állnak – magyarázza az elemző.

És hogy mik ezek az okok? – Az elmúlt 2 évben Lengyelországban 4 választás is volt: Európai Parlamenti, országgyűlési, önkormányzati és elnökválasztás. Legutóbb már csak hajszálnyival nyert a jelenlegi, jobboldali kormánypárt, ami azt jelzi, a társadalom egyre megosztottabb – kezdi magyarázatát a szakértő. Lengyelországban a Jog és Igazságosság koalícióban kormányoz két kisebb, egy mérsékeltebb és egy jobboldali radikális párttal. A politikai elemző rámutat: részben a két radikális koalíciós partner felé tett gesztusnak értékelhető az abortusz törvény szigorítása. A koalíció ugyanis nagyon ingatag. Túl azon, hogy az országban is csökken a kormányzópártok népszerűsége, a koalícióban is feszültségek vannak. Az egyre mélyülő válságból egy állatvédelmi törvény miatt lett majdnem szakítás. A kormánypárt ugyanis – azért, hogy nyisson a fiatal és mérsékelt választói csoportok felé – benyújtott egy törvénytervezet, amely ellenzéki támogatással ment át. Ez a jogszabály betiltja a szőrmefarmokat, megtiltja a cirkuszi állatok tartását, és a belföldi fogyasztás kielégítésére korlátozná a rituális vágásokat. A kormánykoalíció radikális szárnya nemmel szavazott a törvényre, mert az szerintük hátrányos helyzetbe hozza a lengyel állattenyésztők, gazdák egy részét. A koalíció a felbomlás szélére került, Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország legerősebb politikusa pedig visszatért a már jól bevált recepthez: a szélsőjobboldal mozgósításához. A szigorítás hírére azonban nem várt fordulattal kellett szembesülniük a kormánypártoknak: tömegek özönlötték el az utcákat több nagy városban is.

Varsó, az abortusztörvény elleni demonstráció hetedik napja, 2020. október 28. (Fotó: Omar Marques / Getty Images)

A tüntetések mögött egy össztársadalmi szolidaritás kezd kialakulni, ugyanis a demonstrálókhoz egyre több ágazat képviselője csatlakozik. Krakkóban és Varsóban a taxisok álltak a tüntetők mellé, Észak-Lengyelországban pedig a helyi gazdák csatlakoztak. A tüntetések során többféle társadalmi csoport is egymásra talál. Olyanok, amelyek már régóta elégedetlenek a kormánykoalíció teljesítményével, kritikusan szemlélik az emberi jogok gyengülését és a demokratikus intézmények kiüresedését. A támogatók között vannak azok a olyan szakszervezetek is, amelyek hagyományosan konzervatívak, de választáspártiak. A tüntetések mögött nem csak nők állnak, hiszen az abortusztörvény szigorítása családok tragédiáiról szól, nem kell nőnek lenni ahhoz, hogy elképzeljük, mennyire embertelen ez a jogszabály – fogalmaz a politológus-elemző.

Összefog a társadalom

Zgut Edit azt is elmondja, hogy nagy kérdés, a konszolidáció irányába mozdítja el a helyzetet az államfő, Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke, aki két napja úgy nyilatkozott, finomítaná a szabályozást. – A kormánypártnak jól jött a hatalmi kötélhúzásban meglépni ezt a szigorítást. Jól jött azért is, mert eltereli a figyelmet a koronavírus okozta válságról, ami Lengyelországban is egyre mélyebb. Növekszik a súlyos esetek száma és az állami egészségügyi ellátás rosszul teljesít. A Jog és Igazságosság elnöke, Jaroslaw Kaczynski tudatos konfrontációval él, szítja a hangulatot a tüntetők ellen, úgy fogalmazva, hogy a demonstrálók a járvány miatt emberéleteket veszélyeztetnek. Kaczynski kommunikációjában elkezdte a tüntetőket kriminalizálni. És már

az sincs kizárva, hogy a járványra hivatkozva fojtsák el a tüntetéseket, akár teljes kijárási tilalom bevezetésével

– magyarázza. Hozzáteszi: nem az ellenzék legnagyobb pártja dominálja a tüntetéseket. A mérsékelt-jobboldali Polgári Platformnak ugyanis nem volt az agendáján az abortusz kérése. – A demonstrációkat a kisebb baloldali pártok és a nőszervezetek dominálják, de nincs egy-egy markáns vezéregyénisége ezeknek a tüntetéseknek. A tiltakozások alulról jövő alapon is szerveződnek. A lengyel társadalom ebből a szempontból egészen más képet mutat, mint a magyar: a lengyeleknél erős az önkormányzatiság, decentralizált a politikai berendezkedés és erősek a helyi autonómiák, nem úgy, mint Magyarországon. A civilek megyei és regionális szinten szerveződnek, Lengyelország nem olyan fővárosközpontú, mint Magyarország. Ezért is látjuk azt, hogy országszerte sok városban vannak egyszerre tüntetések, amelyek egyre inkább pártpreferenciákon túlmutató össztársadalmi tiltakozássá növik ki magukat – fogalmaz Zgut Edit, aki szerint ma még nem látszik, ad-e a kormány engedményt a tüntetőknek, és enyhít-e az abortusztörvényen, vagy arra vár, hogy kifulladnak a tüntetések.

Egy nő a tenyerére festett nőjogi szervezet logóját mutatja az elnöki palota előtt, 2020. október 25, Varsó. (Fotó:Aleksander Kalka/NurPhoto via Getty Images)

Nem a megbékélés irányába mutat mindenesetre, hogy Jaroslaw Kaczynski arra biztatja a radikálisokat, hogy a tüntetőkkel szemben védjék meg a templomokat. – Miközben a tüntetők nem csak templomoknál, hanem közhivatalok előtt, az utcán, sőt, még Jaroslaw Kaczynski háza előtt is demonstráltak. A kormánypárti sajtó, és a kormánypártok úgy állítják be a tüntetőket, mint akik anarchisták, nemzetellenesek, és le akarják rombolni Lengyelországot, illetve az egyházat. Az „aki nincs velünk, az Lengyelország ellen van” populista logika mentén osztják meg a társadalmat. Minél radikálisabban reagálnak a tüntetők, annál vehemensebben szajkózza a kormányzati propaganda, hogy egy maroknyi anarchista nőcsoport áll a tiltakozások hátterében. Ez a félrevezető hangulatkeltés a politikai erőszak eszkalálódása felé visz – fogalmaz Zgut Edit, hozzátéve: a lengyel kormánypárt semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Az elemző arra utal, hogy két éve meggyilkolták Gdanks liberális polgármesterét, ami nem volt független a végletekig polarizált lengyel társadalom állapotától és a kormánypárt egyre radikálisabb kommunikációjától.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: Varsó, 2020. október 28. Fotó: Maciej Luczniewski / NurPhoto via Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!