Elárasztanak bennünket a hamisított termékek, amelyek megvásárlásával mi is milliók tragédiájához járulunk hozzá.

Mi történt?

Az Amazon, a legnagyobb internetes kereskedelmi cég júniusban megalakította a hamisított termékek elleni osztályt (Counterfeit Crime Unit), és ezzel egyértelmű üzenetet küldtek az egyre jobban szaporodó hamisítványok forgalmazóinak. A probléma hatalmas, csak a britek 3 milliárd fontot költöttek hamisítványokra tavaly.

Miért fontos?

Sokak számára jelent csábítást, hogy márkásnak tűnő dolgot vegyen fillérekért, de ezzel közvetve nemcsak a gyerekmunkát és emberkereskedelmet, hanem terrorista csoportokat is támogathatunk. Emellett pedig részesei leszünk sok ezer ember munkanélkülivé válásának. 

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mi köze a terrorista szervezeteknek a hamis dizájnertáskákhoz, -cipőkhöz, -parfümökhöz?
  • Ezek a legkelendőbb luxuscikkek a neten.
  • Hogyan jöhetsz rá, hogy hamisítvány akarnak eladni neked?

 A hamisított áruk illegális, olcsó és gyakran alacsonyabb minőségű másolatok azokról a termékekről, amelyek jellemzően magas márkaértékkel rendelkeznek. Sokan vágynak a luxusra, mások a társadalmi nyomás hatására próbálnak egy-egy drágább darabot beszerezni, hiszen vannak közösségek, ahol számít, hogy az ember mennyit költ ruhára és ékszerre. Sokféle szempont hajthatja az embert arra, hogy beszerezzen egy hamis, de eredetinek tűnő luxusterméket. De ha ilyet veszel, azzal nem fricskát mutatsz a méregdrága márkáknak, hanem egy sor rettenetes bűncselekményhez járulsz hozzá, ráadásul rossz minőséget is kapsz a pénzedért, amely még az egészségedre is káros lehet.
A szervezett bűnözés elleni küzdelemben a hamisítást a legtöbben másodrangúnak gondolják a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem mögött, pedig szorosan összefügg velük.

Francia hatóságok által lefoglalt hamisított kézitáskák és ingek, 2010. április 22-én, Párizsban. (Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images)

Harc a kamu ellen

Az Amazon júniusban alapította meg a hamisítványok elleni osztályát – az egység célja, hogy kiszűrjék a netes vásárlói platformon a hamisítványokat, zéró toleranciát hirdetve ezen termékek forgalmazói számára. A globális szinten működő csapat a hamisítással kapcsolatos bűncselekményeket térképezi fel, majd jogi lépéseket tesz a hamisítók ellen, így próbálja védeni az ügyfeleket és persze a márkákat. A cég eddig is megpróbált fellépni a hamisítók ellen, 2019-ben több mint 500 millió dollárt költött erre a tevékenységre, több mint 8000 alkalmazott dolgozott világszerte csak azon, hogy a csalások és visszaélések ellen küzdjön, ebbe pedig beletartozott a hamisítványok szűrése is. Munkájuk során több mint 2,5 millió felhasználói fiókot blokkoltak még a hamisított áru értékesítése előtt, amivel nagyjából hatmilliárd hamisított áru eladását gátolták meg. Ezt a harcot viszik most magasabb szintre, hiszen rendkívül fontos, hogy nemcsak az Amazon, de a márkák és a bűnüldöző szervek is folytathassák a munkát, és felelősségre vonhassák a hamisítókat bűncselekményeikért. Természetesen a vásárlók is kellenek mindehhez: tudatosságot kell építeni és leginkább edukálni kell őket arról, hogy a hamis áruk piaca nem egy jó buli, hanem milliók életét nyomorba döntő iparág.

Mi a baj a hamisítványokkal?

Nagyon sok gond van velük, nagyon sok szinten. Nehéz átlátni a képet, elvégre mi baj lehet, ha az ember vesz egy kamu Louis Vuitton vagy Chanel táskát valami kínai oldalról? A hamisítványok vásárlása nem azt jelenti, hogy luxust kapunk olcsón: ezen áruk gyártása és értékesítése globális szinten több milliárd dolláros problémát jelent, amely komoly gazdasági és egészségügyi következményekkel jár nemcsak a fogyasztók, de természetesen a vállalatok és a kormányok számára is. A hamisítás mindenütt jelen van, gyógyszereket sőt vitaminokat is hamisítanak már, és elvonatkozhatatlan tőlük a transznacionális szervezett bűnözés. „Az EUIPO (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adataiból tudjuk, hogy a hamisítás és az illegális kereskedelem egyre súlyosabb problémát jelent világszerte, így hazánkban is. A legfrissebb tanulmányuk szerint 2016-ban a hamis termékekhez köthető tevékenység a világkereskedelem 3,3%-át tette ki, illetve az Unióba érkező importcikkek 6,8%-a hamis volt” –  közölte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. Hozzátette: a hatalmas gazdasági károk mellett a hamisított termékek az emberi egészségre is veszélyt jelentenek, hiszen nem esnek át a szükséges bevizsgálási folyamatokon, így sérüléseket, allergiás reakciókat okozhatnak, több esetben pedig akár halálos kimenetelű is lehet használatuk.

Az uniós tagállamok évente akár 15 milliárd eurót veszíthetnek a hamisításból eredő bűncselekmények következtében, az adók és különböző járulékok kiesése miatt

derül ki az EUIPO idei, a szellemi tulajdonjog megsértését vizsgáló jelentéséből. Az állami szervezetek mellett a piaci szereplők is súlyos károkat szenvednek: a hamisításnak kitett 11 gazdasági ágazatban 2013 és 2017 között évente közel 83 milliárd euró bevételtől estek el a szabályosan működő gyártók és kiskereskedők. A hamis termékek piacra kerülése miatt a károsult cégek kevesebbet tudnak innovációra fordítani, és jóval kevesebb munkavállalót képesek alkalmazni. A tanulmány szerint a vizsgált időszakban több mint 671 000 munkahely szűnt meg. 

Honnan származnak a hamisítványok és hogy jön ide a terrorizmus?

Az adatok szerint Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tájékoztatójából. 2015-ben az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen.

Gucci utánzatú telefon egy piacon ami arról híres, hogy hamis mobiltelefonokat árulnak, Sencsen, Kína. (Fotó: Ryan Pyle/Corbis via Getty Images)

A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok mobilak és szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán. Ami pedig morálisan a legfájdalmasabb, és amit talán a legkevesebben tudnak, hogy a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” például hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel.

A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket,

és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen. Kínában nagyjából mindent hamisítanak, más ázsiai országok pedig inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.) Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak. Jól olvasod, élelmiszereket.

A legkeresettebb hamisítványok

A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó H&T cég adatelemzése során arra jutott, hogy tavaly 22 millió brit vásárolt tudta nélkül hamisított árut nagyjából 3.2 milliárd angol font értékben. Természetesen tudatosan is nagyon sokan keresnek a replika termékekre, a Google keresések vizsgálatából az derült ki, hogy a legkeresettebek tavaly a Balenciaga, a Yeezy és a Rolex márkák voltak. Az H&T azt írta közleményében: a hamisítványok elképesztően népszerűek a netes használttermék piacon, ahol a vásárlók általában nem tudják személyesen megnézni a megvásárolandó portékát. A ruhaipart érinti leginkább a hamisítványon terjedése, de a replika ékszerek és órák is gyakoriak, például a Rolex a világ legtöbbet hamisított óramárkája.

Ez főleg a hagyományos élelmiszerek „bió” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt. De az EU tagállamokat sem szabad alábecsülni. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva azt mondja: „Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás”. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.

Így szúrd ki a hamisítványt!

  • Alapszabály, hogy ha az ár túl kedvező, akkor valószínűleg nem igazi a termék. Ha valakinek nagyon sürgősen pénzre van szüksége és eladná mondjuk a Chanel táskáját, akkor sem adná el a valódi ár töredékéért arra hivatkozva, hogy gyorsan kell a pénz, hiszen magas áron is ugyanolyan gyorsan el tudná adni. Mindig nézz utána, mennyiért kelnek el a kinézett termék használt verziói, és ne hidd el, ha jóval az átlagár alatt kínálnak olyasmit.
  • Magán egy terméken gyakran nehéz kiszúrni, hogy hamisítvánnyal van dolgod, a hamisítók már a parfümök esetében is egyre jobbakat alkotnak. Ha felbukkan egy termék, ami érdekel, lépj be valamelyik parfümös csoportba a Facebookon, tedd közzé a képet: több szem többet lát, az ilyen csoportokban viszonylag gyorsan lebuktatják a hamisítványokat. Ugyanezt ruhákkal és táskákkal is megteheted.
  • Ami általános: a logó az eredeti termékeken mindig ugyanúgy néz ki és egy luxusterméken mindig gyönyörűen el van dolgozva a varrás, nincsenek kilógó szálak és félbevágott logók.
  • Semmit sem jelent, ha eredetet igazoló papírt adnak valami mellé. Ha órát és parfümöt lehet hamisítani, akkor egy darab papírt és pecsétet is.
  • Ha weboldalról rendelsz, mindig nézd meg vásárlás előtt, van-e adatkezelési tájékoztató és egyéb adatok, amelyek alapján ellenőrizhető a cég. 

(Kiemelt kép: Egy férfi sétál el a kínai Senhszi tartományban lévő Hszianban, hamis Gucci és Chanel termékeket árusító üzletek előtt, 2011. április 26. Fotó: Nelson Ching/Bloomberg via Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!