Tízezerrel kevesebben kezdhetik el a felsőoktatási tanulmányaikat mint tavaly

Elárasztották a közösségi média felületeit azok a posztok, amelyekben büszke szülők tudatják: a gyerekük egyetemista lett. Tegnap este lettek nyilvánosak a felvételi ponthatárok. Megnéztük, melyek a nyertes, melyek a vesztes intézmények, a tavalyi felvételi számokhoz képest idén mi változott. Kiderült: a lányok és a hátrányos helyzetű hallgatók a vesztesei az elmúlt évek felsőoktatási politikájának.

Mi történt?

Tegnap este nyilvánosságra hozták a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait. Az általános felvételi eljárásban 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 68 112-en kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. Tavaly még 78 900 volt ez a szám.

Miért fontos?

Nem mindegy az ország gazdasága szempontjából, hányan szereznek diplomát. A nemzetközi kutatások egyértelműen bizonyítják: a diploma nem csak az egyéneknek jelent magasabb fizetést, és átlagosan hosszabb, egészségben töltött életet, hanem az egy főre jutó GDP-re is pozitívan hat. Azaz: több diplomás, jobban teljesítő gazdaság.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

  • Polónyi István oktatáskutató segít elemezni a számokat és a tendenciákat.
  • A hallgatószám csökkenése kevésbé érintette a fővárosi egyetemeket, a vidéki kisvárosok intézményei viszont bajba kerülhetnek. 
  • Csökken a nők aránya a hallgatók között. 

A felsőoktatásért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre. Az MTI tudósítása szerint Bódis József arra is rámutatott, hogy a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem lett a negyedik a rangsorban. A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés.
Idén nagy változást jelentett, hogy már csak emelt szintű érettségivel lehetett a felsőoktatásba jelentkezni. Ez a jelentkezési számokon is meglátszódott: összesen 91,4 ezren adták be a jelentkezési lapot, 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Amint arra a Népszava egy korábbi cikke rámutatott: a jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is, 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. A nagy vesztes a pedagógusképzés, ide negyven százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, ami nagy probléma, ugyanis a pályán lévő pedagógusok nagy része 5 éven belül nyugdíjba megy.
– Míg tavaly 112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, idén 91 460 jelentkezőből 68 112-en kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. A csökkenést egyértelműen magyarázza az emelt szintű érettségi megkövetelése. Az sem tett jót, hogy későn törölték el a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, amelyet egy 2014-es rendeletmódosítás írt elő. Talán a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt 80 ezer diploma figyelmeztette a döntéshozókat, hogy a nyelvvizsgát előírni nem jó ötlet. De túl sokáig húzták az ezzel kapcsolatos döntést – elemzi a visszaesés okait Polónyi István oktatáskutató. A csökkenés – a pedagógusképzésen kívül – éppen a kormány által preferált területeken, azaz a műszaki és agrárképzésben látványos igazán. – Ha megnézzük a létszámokat, azt látjuk, hogy ugyan húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén, de mindössze tízezerrel kevesebb hallgatót vettek fel. A jelentkezési szám csökkenésével párhuzamosan javult a bejutási arány. Ez logikus: ha a keretszámok nem változnak, akkor, bár kevesebben adták be a felvételi lapjukat, a jelentkezők mégis nagyobb arányban jutnak be a felsőoktatásba. Idén ez az arány 74 százalék, azaz a jelentkezők háromnegyede – utal Polónyi István a felsőoktatási államtitkár szavaira.

Nyertesek és vesztesek

Az oktatáskutató szerint a felsőoktatásban tanulók számának csökkenése a kormányzat tudatos oktatáspolitikájának következménye, ami nem csak a kormánypárttal szimpatizálóknak tetszik, hanem ellenzéki oldalon is vannak ennek a törekvésnek támogatói. Sőt, az egyetemi vezetők, oktatók között is van egy masszív támogatottsága annak a nézetnek, hogy „nem kell mindenkinek diploma”. A csökkenés első hulláma 2011-2012-ben indult el, amikor gyakran hallhattuk olyan kifejezéseket mint a „tücsök szakok” és a „romkocsmák félhomályában merengő bölcsészek”. Akkor a kormány számos képzési területen meg akarta szüntetni az államilag finanszírozott helyeket, de az akkori diáktüntetések hatására elállt az eredeti tervtől, és bár nem szüntette meg az „üldözött” (jogi és gazdasági képzésben, illetve a társadalomtudományi területen) szakokon az állami helyeket, de jelentősen csökkentette azokat. – Egészen pontosan ugyanis az történt, hogy 2013-ban 10 alap és 2 osztatlan képzésnek megszüntették az állami támogatását, majd 2014-ben ugyanennek a 12 szaknak az állami finanszírozott helyeire való bekerülését rendkívül magas
pontszámokhoz kötötték, majd 2015-ben 32 alap és 9 osztatlan szak került ebbe a kategóriába, ma pedig 30 alap és 10 osztatlan szak van ebben. A számok azt jelzik, hogy ez a politika érik be mára, és az „eredményességet” tovább növeli az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele. Ez az elitszemlélet, amelynek lényege, hogy a felsőoktatásba csak a legjobban teljesítő tanulók juthassanak be, ezzel is növelve az oktatás minőségét.

Az alsó középosztály illetve az annál szegényebb családok gyerekei kiszorulnak a felsőoktatásból. Jól látszik ez a pedagógusképzésen, ahol nagyon lecsökkent a jelentkezők és a felvettek száma.

A jogász, illetve orvosképzésbe ugyanis már eddig is csak emelt szintű érettségivel lehetett bejutni – fogalmaz, hozzátéve, hogy a pedagógusképzésbe jellemzően kevésbé jó gimnáziumokból, hátrányos helyzetű régiókból jelentkeztek olyan diákok, akiknek a szülei nem tudtak extra felvételi előkészítőket, magánórákat fizetni, amik lehetővé tették volna az emelt szintű érettségi lerakását.
A felvételi ponthatárokból látszik, hogy a nagyvárosi – elsősorban budapesti – egyetemek voltak az idei felvételi eljárás nyertesei. Nagyjából tudta tartani a tavalyi hallgatói létszámát Milton Friedman Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki, a Szegedi Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve Budapesti Gazdasági Egyetem. Jobban csökkent a hallgatók száma, mint az országos átlag a Debreceni Egyetemen, a illetve a magánintézménnyé alakított Budapesti Corvinus Egyetemen (ahol közel 700 hallgató tűnt el egyik évről a másikra). De az átlagnál nagyobb a csökkenés az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is.

A felsőoktatás teljes részvételi hányadának alakulása nemenként Magyarországon és az OECD országátlag. Forrás: UNESCO adatbázis alapján Polónyi István számítása és szerkesztése

A részletes adatok még nem minden egyetemnél láthatóak, de a budapesti intézmények stabil hallgatói létszámát vizsgálva Polónyi István arra a következtetésre jut, hogy a hallgatói létszám csökkenésének a kisebb, vidéki városok intézményei – Nyíregyháza, Kaposvár, Dunaújváros, Baja, Eger, Szekszárd – lesznek az igazi vesztesei.

Vár még a pótfelvételi

– A csökkenést a lányok jobban megsínylik, mint a fiúk. Egyre csökken a felsőoktatásban tanulók között a lányok aránya, ez egy 6-7 éve tartó folyamat – villant fel az adatokkal kapcsolatban egy érdekes szempontot Polónyi István, aki emlékeztet arra is, hogy a kétezres években a fejlett országokat tömörítő OECD-ben volt egy vita arról, vajon vannak-e káros következményei annak, ha folyamatosan emelkedik a női hallgatók aránya az egyetemeken. Az oktatáskutató szerint a lányok aránya Magyarországon azért is csökken, mert a kormány által nem preferált (azaz államilag finanszírozott keretszámmal alig támogatott) szakok – így a társadalomtudományok, jogi képzés, egyes bölcsész szakok – klasszikusan népszerűek a lányok körében. Ellenben ott, ahol a kormány szeretne több egyetemistát látni – műszaki és agrárképzésben illetve az informatikában – kisebb az érdeklődés a lányok körében. Az oktatáskutató hangsúlyozza, az alsó középosztálybeli szülők ma már inkább egyetemre küldenék a lányaikat, de éppen ebben a társadalmi szegmensben okozott megugorhatatlan akadályt az emelt szintű érettségi. Ez világosan látszik a pedagógusképzésbe jelentkezők drámai csökkenésén.
Bár a februári határidő miatt a felvételi jelentkezéseket a járvány még nem befolyásolta, az érettségire felkészülést már annál inkább. A diákok egy jó részének nehézséget okozott, hogy karanténban kellett az érettségire tanulnia. 
Idén – az elmúlt évektől eltérően – állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Bódis József államtitkár ezek között említette a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit. A pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!