Hazánkban évente 15 000 gyerek lesz erőszakos bűncselekmény áldozata, és csak 2018-ban 2900 gyermek és 15 499 fiatalkorú tűnt el.

Mi történt?

Ma van az eltűnt és bántalmazott gyermekek világnapja.

Miért fontos?

Magyarországon törvény tiltja a gyerekbántalmazást, mégis riasztó számok látnak napvilágot a bírósági, rendőrségi statisztikákból: évente kb. 15 000 gyerek lesz áldozata erőszakos bűncselekménynek, és csak 2018-ban 2900 gyermek, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőtt eltűnési esetében indult körözés. Világszerte évente több millió gyerek tűnik el, ebből csak Európában kb. 250 000.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Miért pont május 25.?
  • Hogyan lehet megelőzni a gyermekek eltűnését?
  • Nagyon nehéz helyzetben van itthon a gyermekvédelem.

Május 25. az eltűnt és bántalmazott gyermekek világnapja. Hazánkban csak 2018-ban 2900 gyermek, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőtt eltűnési esetében indult körözés. A kiskorúak 20%-a családból, míg 80%-uk gyermek- vagy lakásotthonból tűnik el (vagy távozik engedély nélkül). Az eltűnéseket sokszor azonban nem jelentik be időben a szülők, pedig a közhiedelemmel ellentétben nincs olyan, hogy a rendőrség egy eltűnés esetén 72 órát várna a kereséssel. (forrás: police.hu)
Fontos tudni, ha egy gyermek eltűnik, nem igaz, hogy csak 72 óra elteltével kezdenek el nyomozni a rendőrök – nyilatkozta Hadházi Kornél őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának alosztályvezetője a police.hun megjelenő interjúban. – Az ilyen eseteket azonnal jelenteni kell a rendőrségen, hisz minden perc számít. Ugyanez igaz arra is, ha egy felnőtt tűnik el.”

Hívj segítséget!

Ha valaki eltűnt, vagy úgy érzed, nem önszántából tartózkodik valahol, hívd a 112-t vagy jelentsd be személyesen bármely rendőrkapitányságon! Ne várj 72 órát, a nyomozás azonnal megkezdődik.

A szakértők szerint a gyerekek és fiatalok legtöbbször saját akaratukból távoznak otthonukból vagy az intézményekből. A szökésnek kalandvágytól kezdve a súlyosabb fizikai vagy lelki problémáig sok oka lehet: menekvés családon belüli erőszak elől, a családtagoktól független fizikai vagy lelki bántalmazások elől, de ok lehet a szabadulási vágy a rossz anyagi körülményektől. 2019. novemberében készült a Ne várj 72 órát! Segítsünk az eltűnt gyerekeknek hazatalálni! című kisfilm, amelyet a Valan – Az angyalok völgye című film készítői az ORFK kezdeményezésére forgattak. Ebből is kiderül, hogy egy gyermek vagy fiatalkorú megszökésében különféle toló- és húzóerők játszanak szerepet. „A tolóerők az ilyen esetekben a munkanélküliség, az aluliskolázottság, a nem megfelelő vagy elégtelen családi háttér – mondja Hadházi Kornél rendőr őrnagy a videóban.  – A húzóerő a magas jövedelmű jövőkép és csábító ígéretek.” Természetesen nem csak hátrányos helyzetben lévő családok gyerekei tűnnek el, hiszen a fizikai vagy verbális erőszak, a sérült kapcsolatok a jómódú családokban is éppúgy előfordulnak. 

Mi segíthet a megelőzésben? Kele János rendőr őrnagy a videóban elmondja, hogy nem elég, ha a gyerekek minden anyagi támogatást megkapnak. A szeretet és az egymásra figyelés volna fontos megelőzés szempontjából, hogy tudjon a szülő kapcsolatot teremteni a gyerekével. Vegye észre, ha problémája van a gyereknek, merje tőle megkérdezni, és ami a legfontosabb, hogy próbáljon olyan kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, hogy az el is merje mondani neki a problémáit.”

Magyarországon rossz a helyzet

Pontos számokat soha nem fogunk tudni róla, hiszen az adatgyűjtést jelentősen megnehezíti a jelenség nagy fokú látenciája. Ennek oka nemcsak a családok közösségi elszigeteltsége, de az is, hogy a gyermek nem kérdőjelezi meg a szülei viselkedését, illetve a bántalmazó megfélemlít, és megtiltja áldozatának, hogy a bántalmazásról bárkinek is beszéljen. Nem elhanyagolható ok a társadalmi szintű viszolygás a más családok belügyeibe való beavatkozástól sem. Ezzel együtt a felderített bántalmazások száma évről évre növekszik. Egyes kutatások arra utalnak, hogy nemcsak a látencia csökken, de a bántalmazásban érintett gyermekek valós száma is nő. Az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának 2004-es felmérése szerint

a vizsgált 27 országból Magyarország az ötödik helyen állt a bántalmazásból fakadó halálok átlagát tekintve.

Hasonló eredménnyel zárult az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kutatása is, amely szerint 2003 és 2005 között Magyarországon évente átlagosan 15 a gyermek elhanyagolásából, bántalmazásából vagy testi sérelemokozásból fakadó haláleset történt. A világon közel 200 ország – köztük Magyarország is – elfogadta az ENSZ alapvető gyermeki jogokat megfogalmazó egyezményét. A nemzetközi megállapodás szerint a biztonsághoz való jog alapérték, és ez alapján a világ minden országában ugyanazokat a mindenkit azonos módon megillető gyerekjogokat kell biztosítani. Lakóhelytől, életkörülményektől, nemzetiségi, etnikai, vallási, nemi hovatartozástól és egészségi állapottól függetlenül.

Bántalmazott gyerekekből sérült felnőttek lesznek

A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint világszerte 20%-ra tehető azoknak a nőknek és 5–10%-ra azoknak a férfiaknak az aránya, akiket gyermekkorukban szexuális bántalmazás ért. (forrás: ksh.hu) Ennél is magasabb azok aránya, akik gyermekként fizikai bántalmazást szenvedtek el. Magyarországon zéró tolerancia van életben a gyermekbántalmazás tekintetében, egy kiskorút tehát semmilyen formában nem lehet erőszaknak kitenni. Amennyiben ez az eshetőség felmerül, az azonnali hatósági intézkedést von maga után. Mindez elméletben jól hangzik, de a hazai gyermekvédelemben mégis ijesztő a helyzet, hiába vezettek be új szakmai protokollokat néhány évvel ezelőtt. A jelzőrendszer nem működik megfelelően, nemcsak a családok vannak egyre inkább kiszolgáltatottabb helyzetben, de maga a gyermekvédelem is, így sok esetben nem védelmezővé, hanem maga is bántalmazóvá válik. A gyermekvédelemnek igen rossz a „hírneve”, így a súlyos pénzhiány mellett szakemberhiány is van, ami értelemszerűen nem segít a problémán. A gyermekvédelem épp most, ebben a pillanatban is fekete lyukként omlik magába – nyilatkozta dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője tavaly a 24.hunak adott interjúban. –

Miért pont május 25.?

Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban kezdeményezte a nap nemzetközi emléknappá minősítését, méghozzá az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiú, Etan Patz és sorstársai emlékére. Etan volt az első, akinek a fényképe megjelent a tejesdobozok oldalán, ami azóta gyakorlattá vált – az Ezer Lámpás Éjszakája kezdeményezésre 2013-tól már hazánkban is. Európában az eltűnt kiskorúak ügyét a 2001-ben létrehozott Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderációja karolta fel, amely ernyőszervezetként koordinálja a prevenciós és az eltűntek felkutatásával kapcsolatos feladatokat. A szervezet kezdeményezésére május 25. nemcsak az eltűnt, de a bántalmazott gyermekek napja is.

Egyéni tisztességek, egyéni, napi hőstettek tartják életben, de ez már sokáig nem fenntartható. Már nem lehet csendben tűrni, mert elértünk egy kritikus ponthoz: úgy teszünk, mintha lenne működő gyermekvédelmi rendszer, pedig nagyjából már csak a díszletei között próbálunk túlélni.” 2019-ben több olyan, családon belül elkövetett, súlyos erőszakos bűncselekmény is történt, amit erős médiaérdeklődés kísért, és amelyek megint csak megmutatták, hogy a magyar intézmények rossz állapotban vannak. A gyilkosságig fokozódó kapcsolati erőszaknak tavaly 10 esetben gyerek is az áldozata volt (összesen 11 kiskorú vesztette életét). A Hintalovon Alapítvány 2019-es gyermekjogi jelentése szerint a „győri családirtás” néven elhíresült eset bizonyult alkalmasnak arra, hogy a döntéshozók figyelmét némiképp a problémára irányítsák,  de továbbra sem kiemelt szempont a témában megjelenő cikkek írásakor, hogy milyen maradandó károsodást okoz a gyerekekben, ha a bántalmazás tanúi lesznek. Miközben az eset arra abszolút felhívta a figyelmet, hogy a családok, gyerekek védelméért felelős intézmények, szakértők vajon megfelelő képesítéssel rendelkeznek-e ahhoz, hogy a gyerekek alapvető emberi jogait és a biztonságukat tekintsék elsődleges szempontnak a döntéshozatalkor” – áll a jelentésben.

Amíg ezt a cikket végigolvastad, kb. 4 gyermek tűnt el az Európai Unióban.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!