Magyarországon zéró tolerancia van a gyerekbántalmazás terén - de csak papíron, a jogrend gyakran relativizálja ezeket az eseteket. Egy friss példa Gyöngyöspatáról.

Mi történt?

2019 őszén feljelentést tett egy szülő: állítása szerint a gyöngyöspatai iskola igazgatója bántalmazta a gyerekét. Friss fejlemény, hogy a gyanúsított büntetlen előéletére hivatkozva az ügyészség feltételesen felfüggesztette az eljárást.

Miért fontos ez?

Magyarországon a gyermekbántalmazás minden formáját törvény tiltja. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista véleménye szerint hiába szerepel a törvényben a gyerekbántalmazás tilalma, a zéró tolerancia alkalmazása nem látszik az igazságszolgáltatás során.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

Mi történt az iskolában azon az ominózus napon?
Egy korábbi ombudsmani vizsgálatból kiderül, az iskolával már voltak problémák.
A hátrányos helyzetű gyerekek még kiszolgáltatottabbak az ilyen ügyekben.
A sértetti képviselet panasszal fordul az ügyészséghez: egy halvány remény még maradt a korrekcióra.

2019 szeptemberében a gyöngyöspatai általános iskola akkori igazgatóját feljelentette egy édesanya a gyereke bántalmazása miatt. Az ügyet akkoriban a hvg.hu alaposan körbejárta. A konyhán közfoglalkoztatottként dolgozó asszony szemtanúja volt az esetnek. A konfliktus ebédidőben robbant ki. Az anya szerint az válthatta ki az igazgató dühét, hogy a kamaszfiú nem adta meg a kellő tiszteletet, valamit “beszólt” neki. A szülő elmondása szerint ekkor az igazgató a gyerekét falnak lökte, majd erővel odaszorította a gyereket. Léderer Tamás, aki a helyi Tanodát vezeti, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a fiút nem úgy ismeri, mintha kezelhetetlen vagy akár csak “problémás” lenne. Az anya szerette volna, ha nem marad következmények nélkül a bántalmazás, és az igazát alátámasztó látlelettel együtt feljelentést tett. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást indított az ügyben testi sértés gyanúja miatt.

Halmozódó sérelmek

A gyerekbántalmazás vádjával feljelentett pedagógus abban az időszakban vezette a gyöngyöspatai általános iskolát, amikor a Kúria jogerős döntése szerint az intézményben származásuk alapján különítették el a roma és a nem roma diákokat. Ezzel a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban mondta ki a bíróság másodfokon, hogy kártérítés jár az érintett gyerekeknek. Innentől az egész ország ismeri a történetet, a Kúria a napokban hoz döntést arról, hogy milyen formában kapják meg a gyerekek a kártérítésüket.

Az ombudsman állásfoglalása

Az oktatási jogok biztosának következetesen képviselt álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, a tanulók testi fenyítése, fizikai bántalmazása. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Érvényesülésük nem függ attól sem, hogy a gyermek, illetve a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az iskolában, tehát a tanulókat megillető alapvető emberi jogok nem állíthatók összefüggésbe a kötelességek teljesítésével – olvasható Aáry Tamás Lajos aktuális éves jelentésében.

Az említett iskola nem most került először a hírekbe. Már 2011-ben foglalkozott az ombudsman az oktatási intézményben kialakított törvénytelen helyzettel. A jelentésében bántalmazásokról is beszámolt. “A helyszíni vizsgálat első napján több iskoláskorú cigány gyermek személyes élményként adta elő, hogy az iskola igazgatója megalázó módon beszél vele, „cigányozik”, s volt rá példa, hogy rendkívül durván meg is verte” – olvasható a jelentésben, ami egybevág a szülők panaszaival és a Tanoda vezetőjének elmondásával. A Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű jogvédő szervezet pedig 2012-ben készített egy tényfeltáró filmet Kímélet nélkül címmel, amelyben megszólalnak szülők és gyerekek, akik a videóban már beszélnek fizikai erőszakról is.
Abban az évben a szülők petícióban tiltakoztak az iskolában uralkodó állapotok miatt. Tiltakozásukat hivatalos úton elküldték az akkori miniszternek, Balog Zoltánnak és a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének is. Hét évvel később is született egy petíció, azt 56 szülő írta alá, ebben már konkrétan az igazgató agresszív magatartása miatt tiltakoztak. Ilyen előzmények után érkezett a feljelentés 2019 őszén a rendőrséghez a fent ismertetett bántalmazásról.
A hatóság tevékenysége sokáig láthatatlan maradt, majd – úgy tűnt, hogy leginkább a sajtó nyomására – elindult a nyomozás. Az ügy átkerült az ügyészséghez, a megszületett határozatból az derült ki, hogy az ügyész a gyanúsítottal szemben az eljárást felfüggesztette. A felfüggesztést egy év négy hónapban állapította meg, amivel az ügyészség rögzítette, hogy a bántalmazást a gyanúsított elkövette. Az indoklásból kiderül, hogy az igazgató fogásától és a szorításától a gyermek nyakán 8 napon belül gyógyuló hematóma sérülés keletkezett.
Az ügyész azt is megállapította, hogy az igazgató „magatartása a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette megállapítására alkalmas”. Járszi Veronika járási vezető ügyész a felfüggesztést azzal indokolta, hogy az elkövető „büntetlen előéletű, cselekményét pillanatnyi meggondolatlanság váltotta ki, azt megbánta, a gyöngyöspatai tanintézményt elhagyta, ezért a gyanúsítottal szemben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztéstől jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható”. Az érintett szülő képviselője szerint a megbánás arra nem terjedt ki, hogy a volt igazgató bocsánatot kérjen.

A zéró tolerancia alapelve nem épült be a mindennapi gyakorlatba

Az ügy kapcsán megkerestük Gyurkó Szilvia jogászt, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját. A szakember azt mondja, a gyermekek sérelmére elkövetett kisebb súlyú személy elleni erőszakos cselekményeket (akár családtag követi el, akár idegen) mind az ügyészi, mind a bírói gyakorlat sokszor relativizálja, annak ellenére, hogy 2005 óta zéró tolerancia van a jogszabályban, vagyis gyereket semmilyen formában nem érhet erőszak. A szakember szerint a zéró tolerancia alapelve nem épült be a mindennapi gyakorlatba. – Valójában a társadalomban sem, nem csak az igazságszolgáltatásban – fűzi hozzá.
Az iskolai bántalmazásos ügyekben a bíróságnak van tere mérlegelni, hogy eltiltja-e az elkövetőt a munkájától, pedig ésszerűnek tűnik, hogy olyan pedagógus, aki gyereket bántalmazott, többet tanuló közelébe ne kerülhessen.
Gyurkó Szilvia szerint azonban a jelenlegi rendszer sajátossága, hogy ezt a szabályt, vagyis a foglalkozástól való eltiltást, gyakran nem lehet alkalmazni. Ennek egyik oka, hogy nem indulnak el a büntetőeljárások. A gyerekekkel erőszakoskodó pedagógust ha el is küldik, az közös megegyezéssel történik, így nincs nyoma annak, ami történt. A nagymértékű pedagógushiány miatt pedig könnyen talál magának új állást az, akinek igazából nem lenne szabad gyerekekkel dolgoznia. Gyurkó Szilvia problémának tartja azt is, hogy az iskolákat nem kötelezi előírás arra, hogy pedagógus felvételekor külön figyelmet fordítsanak annak vizsgálatára, felmerült-e a bántalmazás gyanúja korábban. Emiatt gyakran ki sem derül, hogy az adott tanár miért jött el az előző intézményétől.
– Annyira nagy a tanárhiány, hogy gyakorlatilag a legtöbb helyen bárkit felvesznek az iskolák. Nem foglalkoznak az illető előéletével, és abból indulnak ki, hogy elég lesz akkor intézkedni, ha esetleg náluk is csinálna valamit. A rendszer cinikusan működik – fejti ki. A gyermekjogi aktivista arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz érdekérvényesítő képességű, szegénységben élő családokat a jogalkalmazás hiányosságai hatványozottan sújtják.
– Nem tekinthetünk el az iskolai gyerekbántalmazási ügyek társadalmi dimenziójától sem. Sok szülő gondolja úgy, hogy a pedagógus indokolt esetben büntethet fekvőtámaszozással, vagy adhat egy „nevelő célzatú” kokit. Sokan nem gondolnak bele, hogy amikor a tanár megaláz egy tanulót, testi fenyítést alkalmaz vele szemben, az a gyerek érzelmi biztonságát, önbecsülését, önértékelését milyen mélyen érinti és mennyire roncsolja. Annak ellenére, hogy a fizikai erőszak alkalmazása a hetvenes évek óta tiltott a magyar iskolákban, Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman éves jelentéseiben (Lásd keretes írásunkat – a szerk.) rendszeresen beszámol ilyen esetekről. A testi fenyítés, a megalázó bánásmód tovább él a magyar iskolákban most, 2020-ban is – mondja Gyurkó Szilvia, aki szerint azért is nehéz kiirtani ezt a gyakorlatot a magyar oktatás mindennapjaiból, mert a pedagógusképzésben nemigen esik elegendő szó az erőszakmentes konfliktuskezelésről.
– Nem része az egyetemi oktatásnak, hogy a leendő pedagógusok készségszinten elsajátítsák, hogyan lehet egy konfliktust a megbékélés, a jóvátétel felé terelgetni. Sokkal hosszabban tanulnak a pedagógustörténetről, mint integrációs technikákról, bevonási módszerekről.
Az, hogy se mediálással, se konfliktuskezeléssel nem foglalkoznak megfelelő mélységben, azt is jelenti, hogy nem sajátítanak el ilyen technikákat a diploma előtt. Ebből a szempontból felkészületlenül kerülnek ki az egyetemről a pedagógusok. A pályakezdők a gyakorlatot még mindig leginkább az idősebbektől sajátítják el, így pedig tovább él az a hit is, hogy a bántalmazás elfogadott lehet egy-egy súlyosabb konfliktus esetén – világít rá a szakember, aki szerint a gyöngyöspatai esetben mindez láthatóvá vált, mint ahogy az is, hogy „aki szegény, az a legszegényebb”, vagyis a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolai bántalmazások is sokkal jobban sújtják.

Az ügyészség még korrigálhat

Kegye Adél ügyvéd – aki a Rosa Parks Alapítvány jogsegély szolgálatának keretében jár el a sértett gyöngyöspatai gyerek képviseletében – kérdésünkre elmondta, panasszal fordult a felfüggesztés ténye miatt a Gyöngyösi Járási Ügyészséghez. Álláspontja szerint a határozat jogszabálysértő, mert „a feltételes ügyészi felfüggesztés feltételei nem álltak fenn, és a megállapított tényállás sem helytálló”. – A vádemeléssel kapcsolatban 2017 óta él az a szabály, hogy az ügyész feltételes felfüggesztést állapíthat meg. Ennek az a lényege, hogy ha van egy alapos gyanú, akkor bizonyos feltételek esetén az elkövető kap még egy esélyt. Vagyis, mentesül a bűneljárás hátrányos következményei alól. A mérlegelés szempontjai lehetnek, hogy az illető volt-e már büntetve, vagy milyen súlyú a bűncselekmény, amelynek elkövetésével vádolják. És éppen ez az, ami miatt érthetetlen az ügyészségi határozat. A volt iskolaigazgató egy, a felügyeletére bízott, védekezésre képtelen kiskorú ellen követte el a bántalmazást. Ez pillanatnyi meggondolatlanság lenne? Az elterelést nem az ilyen típusú ügyekre kellene alkalmazni. A felfüggesztés a gyerekbántalmazásnál nincs összhangban a kötelezően alkalmazandó zéró toleranciával – szögezi le.
Kegye Adél hozzáteszi: az ügy még szomorúbb annak fényében, hogy egy gyöngyöspatai roma családdal történt a méltánytalanság. – A jogorvoslás lehetőségét még igazolt jogsérelem esetében is elveszik tőlük. Ne felejtsük el, hogy a gyerekbántalmazási ügyben érintett ember ugyanaz, aki évekig a cigány – nem cigány osztályok kialakításáról szóló döntéseket hozta.

Kiemelt képünk illusztráció (Forrás: Unsplash)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!