Van-e misztikusabb elem, mint a víz?! Élet és halál ura: a teremtés angyala és a pusztítás démona egyaránt benne rejtőzik. Az emberiség számára tisztító ereje az újjászületést jelképezi. Szinte nincs is vallás, amelyben ne játszana fontos szerepet. Balázs-Piri Krisztina írása.

reménység kútjai

Az isteni hatalom számtalan formában mutathatja ki erejét: a szent kutakat, a tiszta vizű forrásokat az emberek az ég és a föld találkozásának gondolták, ahol Isten csodák, jelenések révén bizonyítja ottlétét. Búcsújáró helyekként kezdték hát számon tartani őket, ahol a víz a megtisztulás és az új élet szimbólumává vált. Legfőképpen pedig a gyógyulásé, a lelki és testi egészség visszatértéé. Magyarország minden egyes csodakútja a szó szoros értelmében a reményt jelenti azoknak, akik messzi földről is eljönnek könyörögni az életükért.

Mirákulumos könyvek

Hazánkban a búcsújáró helyekről szóló legendákat a barokk kortól kezdve feljegyezték, ezekből lettek az úgynevezett mirákulumos könyvek. Ezek azonban érdekes módon a kegyhelyekről szóló leírásokban ritkán említik a szent kutakat és forrásokat: egyes kutatók szerint azért, mert minden csodát Isten kegyelmének vagy Szűz Mária közbenjáró szerepének tulajdonítottak. Van kutató, aki ebből azt a következtetést vonja le, hogy eredetileg a búcsújáró helyeken csak a Mária-szobrokat tisztelték, a Mária-tó és -kúttisztelete későbbi keletkezésű. Más kutató, például Barna Gábor szerint viszont itt inkább a szigorú egyházi felfogás és a gazdag népi fantázia összecsapásáról van szó, amikor is az erősebb egyházi ráhatás miatt szinte a szemünk előtt kopik ki a szent kutak tisztelete. Ez történt az ország egyik legrégebbi kegyhelyén, Máriagyűdön, ahol a Csukma-dűlő szent kútjának szerepe felejtődött el, pedig korábban a siklósi fazekasok e kútra alapozva gyártották a szent víz hazavitelére a szebbnél szebb gyűdi korsókat.

A népi hiedelem szerint minden szent kút vize más és más bajra jó. A Pozsony melletti Máriavölgynek, a kassai Kálvária Péter kútjának vagy a váci Hétkápolna vizének szemgyógyító hatást tulajdonítanak, ezért összefoglalóan szemkútnak hívják őket. Csobánka 1842-43-ban keletkezett forrásának Lázkutacska a neve. Lábfájás ellen Mátraverebély kútvize az igazi: itt három forrás is található. Szent László ugratása, a Köszvény-kút és a Rongyos-kút – ez utóbbi mellé (fákra, bokrokra) a borogató ruhákat tették ki száradni. Mert hát praktikus megoldásokban sem volt hiány: a Gömör megyei Medvesalja búcsújáró helyén, a szlovákiai Egyházasbást határában a Máriakönnye nevű csodaforrás mellé gödröt ástak, az odahordott vizet tűzben felforrósított kövekkel melegítették, és abban áztatták a vendégek a beteg testrészeket.

Búcsúkeresztségek

De nem hiányozhattak a csodás gyógyulások mellé szőtt legendák sem, ezek hitelesítették a történteket. Pilisszentkereszt búcsús világa ma is virágzik, két verzió is van legendája születésére. Az egyik szerint a fenyegető török veszély elől szöktek el a lakosok, a kútba rejtve falujuk templomának oltáriszentségét. Ennek emléke fennmaradt, idejártak hát imádkozni a pap nélkül maradt hívők. Egy másik történet szerint egy pásztor a forrásvízben egy alkalommal Mária alakját vélte felfedezni. Ennek hírére indult meg a tömeges zarándoklat a környékről. Hiába próbálta a gonosz tulajdonos – akit zavart a tömeg – eltömni a forrást, az újra és újra utat tört magának. A jásdi szent kútnál még egy kis tó is keletkezett, ebben fürödtek fohászt mormolva az emberek.

Érdekes szertartásról is beszámolnak a krónikák: a kegyhelyre első ízben zarándoklót a búcsújáró helyen már többször megfordultak a szentkút vizével megkeresztelik. Ezt a szokást egy szimbolikus beavatási rítusnak is tekinthetjük. Nem kizárt, hogy a szokás gyökere a középkori liturgikus hagyományokban található. Szeged környékén az egykori szokás szerint sokáig csak az házasodhatott, aki már legalább egy ízben járt a radnai búcsúban, azaz a zarándoklat és a búcsúkeresztség együtt a felnőtté avatás egyfajta ritualizált formájának is tekinthető.

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2018/06. lapszámában olvashatjátok el. A magazint november 13-tól keressétek az újságárusoknál!

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina
Fotó: Thinkstock