Udvaros Dorottya hiszi: a karma befolyásolja életünket

Udvaros Dorottya az Oroszlán jegyének szülötte. Horoszkópjában az ezotériát jelentő területen oly sok bolygó helyezkedik el, hogy bizton állítható, kiválóak a megérzései, és a nem eviláginak nevezhető témák a következő időben felkelthetik a figyelmét. Interjú.

udvaros dorottya

Azt nem hiszem, hogy különleges képességeim lennének, inkább azt, hogy az átlagosnál érzékenyebb lehetek. Ennek a számlájára írható, hogy sok mindent előre megérzek. Még a pályám elején fedeztem fel azt, hogy a hatodik érzékem mindig megsúgta előre, mi következik az életemben, és ezekre hallgattam is. Aztán, ahogy eltelt jó néhány év, úgy gondoltam, inkább a logikára, az eszemre kellene hallgatni, ennek hatására többször csalódtam. Most, hogy már „benne vagyok a korban”, ismét erősebbek a megérzéseim, és ezekre hallgatok. Például, a családom tagjaival kapcsolatos sejtések mindig bejönnek, a vitás helyzetekre fel tudok készülni, mert ezeket tökéletesen érzem előre. De említhetném azt az esetet, amikor a városban jártam, és hirtelen mintha piros lámpa gyúlt volna ki a fejemben: úgy sejtettem, a fiam bajba kerülhet. Azonnal rohantam haza, és valóban, a gyermekemnek egészségügyi problémája lett, de időben hazaértem, és nem lett belőle nagyobb gond. Ahogyan általában az anyák mindig megérzik, mi történik a gyermekükkel, ez rám fokozottan igaz: mindig sejtem, mi van vele.

Az ezotéria melyik ága érdekel?

Az angyalok létezésében például hiszek, úgy gondolom, ezek a halhatatlan, gyönyörűséges és végtelenül bölcs szellemlények beleláthatnak minden ember szívébe, és is merik a leghőbb kívánságainkat. És mivel az angyalokról úgy tartják, hogy Isten közelében tartózkodnak, ezért képesek tolmácsolni a Teremtőnek mindazt, amire mi, földi halandók vágyakozunk. De úgy vélem, az angyalok mellett a Jóisten is vigyáz ránk. Évekkel ezelőtt történt meg velem, hogy a barátnőmmel vacsorázni indultunk a belvárosba, és azon izgultam, arra koncentráltam, hogy találjunk parkolóhelyet. Szerencsére rábukkantam egy nagyon jó helyre, beálltam, majd kiugrottam a kocsiból, és a barátnőmet navigáltam: hova, hogyan álljon. A vacsora befejezése után megálltunk a kocsimnál, rátámaszkodtam a motorháztetőre, ami furcsa módon meleg volt, miközben a nap nem sütött. Nagy sokára esett le a tantusz, hogy az autót járó motorral hagytam az étterem előtt, közel három órán keresztül. Amikor erre rájöttem, letérdeltem a Nagymező utca közepén, és hálaimát mondtam a Jóistennek, hogy nem lopták el a kocsimat.

#noklapjahu

Szoktál imádkozni?

Az interjú folytatását keressétek a Nők Lapja Ezotéria aktuális, 2015/5. lapszámában!

Szöveg: Izing Klára

Fotó: Nők Lapja Archív

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.