Ha erről a méltán híres városról esik szó, sokunknak rögtön az Egri csillagok jut eszébe. Nemcsak a hős várvédő, Dobó István vagy a szerelmes Bornemissza Gergely és az ő Vicuskája, hanem a török Jumurdzsák, akinek az életet jelentette a nyakában talizmánként viselt amulettje.

Eger klasszikus turistaváros klasszikus látnivalókkal. Kevesen ismerik azonban titokzatos arcát!  A legjobb, ha egy pohár vörösbor lehörpintése után kezdjük meg a felfedező sétát; így ugyanis  biztosan megtudjuk, honnan jön a nevezetes „egri bikavér” kifejezés. Állítólag, mint annyi  minden, ez is a török időkből származik: a legenda szerint az egri várat az oszmántúlerő ellen  védő vitézek – Tinódi Lantos Sebestyén szerint „az egri népnek derék summája tizenkilencszáz   harmincöt vala” – lelkének megerősítésére Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A  törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kapnak: babonásak lévén, a bajszokon,  szakállakon lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, bikák vérét issza az ellenfél.

Apropó, pincék! A  legkülönlegesebbek is itt, Egerben találhatók: az egykori egri érseki pincerendszer valóságos  város a város alatt, az ország hét építészeti csodájának egyike. A Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel négy kilométer hosszan nyúlik el – legszebb része az Oszlopcsarnok, ahol a babonás számú, hétszer hét pinceág  sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

A város „szeme” mindent lát

De ha felülről akarjuk látni Egert, látogassunk el a Líceumba, az Eszterházy Károly Főiskola copf  stílusú épületébe, amelynek könyvtárában olyan csodákra bukkanhatunk, mint Mikes Kelemen  „nénémnek” írt törökországi levelei, vagy a Magyarországon egyetlen eredeti Mozart-kézirat, a  zeneszerző aláírásával. Ha kigyönyörködtük magunkat e szellemi óriások emlékein,  kapaszkodjunk fel a Varázstoronyba, ahol a Csillagászati Múzeum található, és bepillanthatunk  a  középkori asztrológusok, csillagjósok és egyéb titokzatosságok életébe. De ha már itt  vagyunk, nem hagyhatjuk ki az igazi kuriózumnak számító Camera Obscurát: „Eger szeme” mindent lát, ami a városban történik. Valószínűleg így lesték ki a régi álasztrológusok is a földi  halandók titkait, hogy jóslataikban meglepő tájékozottságot  mutassanak áldozataik életében.   Ami a magasságokat illeti, persze a minaret sem maradhat ki. Az Európa legészakibb pontján  található, török kori szakrális műemlékben 97 csigalépcső vezet a  körerkélyre, ahonnan – a szájhagyományok szerint – nem a panorámában ment gyönyörködni a szerelmes török legény, aki hiába epekedett a város szőke szépségéért: a valláskülönbség nem engedte  meg, hogy a  szerelmesek egymáséi legyenek, ezért a fiú levetette magát a mélybe.

Balázs-Piri Krisztina írása az aktuális Nők Lapja Ezotériában folytatódik!

Szerző: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Thinkstock

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!