- A telefon elvétele megszakíthatja a görgetést, de önmagában nem tanítja meg a kamaszt arra, hogyan álljon le.
- A mobil a baráti kapcsolatok helyszíne is, ezért az elvétel nagyobb veszteségnek tűnhet, mint gondolnánk.
- Szabhatunk határt úgy is, hogy a szabály arra a problémára válaszoljon, amely miatt megszületett.
Hulla fárdatan esünk haza a munkából, és mi fogad? Az előszobában ott a ledobott tornazsák, a mosogatóban a tányér, amit megígérte, hogy elmos, a szobájából pedig kiszűrődik egy videó hangja. Szülő legyen a talpán, aki nem gurul dühbe ilyenkor a tinédszer gyerekével szemben. És sokan ilyenkor azzal akarjuk büntetni a kamaszunkat, amiről azt gondoljuk, a legmotiválóbb lehet neki, hogy végre a kötelességét is megtegye: a telefonjával.
Mit érünk el vele? Öt perc múlva a tányér még mindig a mosogatóban van, de most már mindketten arról vitatkozunk, mikor kapja vissza a mobilt.
Ha egy rossz jegyre, egy elmaradt feladatra vagy a feleselésre rendre telefonelvétellel válaszolunk, a vita könnyen a büntetésről szól egy ponton már, és egyáltalán nem arról, ami a célja lett volna. Közben elsikkad, hogyan pótolja a kamasz, amit elmulasztott, vagy miért csúszik el vele újra és újra.
Ez nem jelenti azt, hogy a telefon használatát viszont ne korlátozhatnánk, ha éppen az okozza a gondot és a kötelességek elhanyagolását. De nehezen meghatározható kérdés az is, mennyi képernyőidő az, ami még belefér mondjuk egy 14 éves gyereknél?
Mit tesz a kapcsolatunkkal, ha elvesszük a telefont?
Cam Caswell kamaszokkal foglalkozó pszichológus vetette fel, hogy a telefonhasználat szabályozását ugyanúgy gyakorolni kell, mint más készségeket.
Ha mindig mi állítjuk le a kamaszt, kevesebb alkalma van megtanulni, mikor és hogyan tegye ezt meg ő maga.
Caswell szerint ha újra és újra elkobozzuk a telefont, az viszont neheztelést és titkolózást is szülhet. Szülőként lehet, hogy csak azt látjuk, folyton a videókat pörgeti, neki viszont a telefon az a hely is, ahol este megírhatja a barátjának, hogy pocsék napja volt.
Jármi Éva szakpszichológus is arra biztatja a szülőket, hogy ismerjék meg, mit csinál a gyerekük az interneten. Tari Annamária pszichológus is hasonló helyzetet idéz fel a kamaszok online világáról szóló interjújában: ha a gyerekünk arról mesél, mit csinálnak a többiek a TikTokon, kérjük meg, hogy mutasson néhány videót. Ebből megérthetjük, miért olyan fontos neki, hogy megnézze ezeket, jelen legyen és ott legyen.
Hogyan szabjunk határt a telefon elvétele helyett?

A telefon elvétele olyan szintre terelheti a szülő-kamasz vitát, ami már nem is arról szól, ami miatt a büntetést kisazbtuk (Forrás: Unsplash/Vitaly Gariev)
Először mondjuk ki, min szeretnénk változtatni. Ha a mobil miatt csúszik a lefekvés, az esti használatról állapodjunk meg. Ha a házimunka marad el, beszéljük meg, mikorra legyen kész. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia családi médiaterve azt javasolja, hogy a szabályokat beszéljük meg a gyerekekkel. Jó kezdet lehet a képernyőmentes vacsora vagy az esti értesítések elnémítása. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a szülők sem nyomkodhatják a telefonjukat az asztal mellett ülve.
Három mondat, amit kipróbálhatunk
- Az alvás a probléma – Reggel nagyon nehéz volt felkelned. Próbáljuk ki egy hétig, hogy este tízkor a nappaliban tesszük töltőre a telefonokat. Vasárnap megnézzük, segített-e.
- Ha elmaradt egy feladat – A mosogatást mára vállaltad. Vacsoráig legyen kész. Ha ez az időpont rendszeresen rossz neked, keressünk másikat.
- Ha dühből már elvettük a mobilt – Mérges voltam, és túl gyorsan döntöttem. Attól még szeretném megbeszélni, mi történt. Te hogyan láttad?
A közvetlen veszély más helyzet. Ha például valaki fenyegeti vagy zsarolja a gyerekünket, szükség lehet arra, hogy azonnal megszakítsuk a kapcsolatot és segítséget kérjünk. Ilyenkor mondjuk ki: azért lépünk közbe, hogy megvédjük, és jól tette, hogy szólt. De a hétköznapi vitában ne a telefon legyen a fegyver, amivel rá akarjuk venni a kamasz gyerekünket a feladatok elvégzésre.
Kapcsolódó: A régi mesék mellett tényleg nyugodtabbak voltak a gyerekek? Ez az igazság!
Fotó: Unsplash/Dries De Schepperm, Vitaly Gariev