- Nincs minden szempontból legjobb vagy legegészségesebb vércsoport.
- A legerősebb bizonyíték a vércsoport és a véralvadás, illetve a vérrögképződés kapcsolata mögött áll.
- A vércsoport nem diagnózis, és nem indokol különleges étrendet, vizsgálatot vagy életmódot.
A vércsoportunkat nem választhatjuk meg, és a legtöbben csak véradáskor, várandósság alatt vagy egy műtét előtt foglalkozunk vele. Az interneten ugyanakkor hosszú listák keringenek arról, melyik típus hajlamosít szívbetegségre, kit szeretnek jobban a szúnyogok, és melyik vércsoport véd meg bizonyos fertőzésektől.
Ezeknek az állításoknak van némi tudományos alapjuk, de legtöbbször azért túl sokat látunk bele, mint ami valójában mögötte van. A vércsoport valóban kapcsolatban állhat néhány betegség valószínűségével, az összefüggés azonban nem jelent biztos sorsot. Egy 0-s vércsoportú ember is kaphat szívinfarktust, ahogy egy A vércsoportú ember sem fog szükségszerűen gyomorrákban megbetegedni.
Mit jelent valójában a vércsoportunk?
Az ABO-rendszerben a vörösvérsejtek felszínén található antigének alapján négy fő vércsoportot különböztetünk meg. Az A vércsoport sejtjein A antigén, a B típuson B antigén, az AB vércsoporton mindkettő megtalálható, a 0-s vörösvérsejteken pedig egyik sem.
Ehhez társul az Rh-rendszer legismertebb eleme, az RhD antigén. Ennek jelenléte vagy hiánya alapján lesz a vércsoportunk pozitív vagy negatív.
Az ABO- és Rh-rendszer azonban csak a legismertebb a sok közül. A vörösvérsejtek felszínén több száz különböző antigén lehet, és a kutatók folyamatosan azonosítanak új rendszereket. Nemrég például egy mindössze egyetlen embernél ismert, különleges vércsoportot is felfedeztek.
Van legjobb vércsoport?
Röviden: nincs. Kicsit hosszabban: az attól függ, milyen szempontból vizsgáljuk.
Vörösvérsejt-transzfúziónál a 0 Rh-negatív vér különösen értékes, mert sürgős helyzetben többféle vércsoportú betegnek beadható. Ezért nevezik gyakran univerzális vörösvérsejt-donornak. Az AB Rh-pozitív ember ezzel szemben az ABO- és RhD-rendszert tekintve minden fő típustól kaphat vörösvérsejtet.
Plazmaadásnál viszont megfordul a helyzet: az AB plazma számít széles körben felhasználhatónak. A transzfúziónál meglévő előny tehát nem jelenti azt, hogy az adott vércsoport egészségesebb lenne, csupán azt mutatja, hogyan reagálhat egymásra a donor és a recipiens vére.
A 0-s vércsoportot tanulmányozták a legtöbbet
Előnye: valamivel kisebb vérrögkockázat
Van előnye vagy hátránya, hogy egyik vagy másik vércsoporthoz tartozunk? (Forrás: Canva)
A legjobban alátámasztott kapcsolat a vércsoport és a véralvadás között figyelhető meg. Az A, B és AB vércsoportú emberek vérében átlagosan magasabb lehet a von Willebrand-faktor és a VIII-as véralvadási faktor szintje. Ezek segítik a véralvadást, de magasabb szintjük növelheti a nem kívánt vérrögképződés kockázatát is.
Nagy megfigyeléses vizsgálatokban a nem 0-s vércsoportokat a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia, valamint kisebb mértékben a szívinfarktus és bizonyos sztrókok magasabb kockázatával hozták összefüggésbe. Egy amerikai elemzésben az A és B vércsoport együttesen körülbelül 8 százalékkal magasabb szívinfarktus- és 10 százalékkal magasabb szívelégtelenségi kockázattal társult a 0-s típushoz képest.
A korai, vagyis 60 éves kor előtt bekövetkező sztróknál is találtak eltérést: az A vércsoporthoz valamivel magasabb, a 0-shoz alacsonyabb kockázat társult. A vércsoport és a korai sztrók kapcsolatát azonban a kutatók sem tekintik olyan erősnek, hogy emiatt más szűrési szabályokra lenne szükség.
A dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a koleszterinszint, az elhízás és a mozgáshiány ugyanis nagyságrendekkel többet számít a szív- és érrendszeri kockázatunkban, mint az ABO-vércsoport.
A 0-s vércsoportnak hátránya is lehet
A véralvadásnál nincs tisztán nyertes helyzet. Ami kisebb vérrögkockázatot jelent, bizonyos körülmények között valamivel nagyobb vérzékenységgel járhat. A 0-s vércsoportúaknál átlagosan alacsonyabb véralvadásifaktor-szint miatt egyes vizsgálatok nagyobb műtéti, sérülés utáni vagy szülést követő vérvesztést találtak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden 0-s vércsoportú ember vérzékeny. A valódi véralvadási zavarok megítéléséhez a tünetek, a kórelőzmény, a gyógyszerek és a laboratóriumi értékek sokkal fontosabbak.
A szúnyogok valóban jobban szeretik a 0-s vércsoportot?
Kisebb kísérletekben bizonyos szúnyogfajok gyakrabban szálltak le 0-s vércsoportú emberekre, mint A típusúakra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vércsoport alapján biztosan megjósolható, kit csípnek össze egy nyári estén.
A szúnyogokat többek között a kilélegzett szén-dioxid, a testhőmérséklet, az izzadság összetétele, a bőrön élő mikroorganizmusok, a ruházat és a mozgás is vonzza. Ezek hatása valószínűleg jóval nagyobb, mint a vércsoporté.
A kullancscsípés, a vesekő, a stresszhormonok vagy a termékenység vércsoport szerinti különbségeiről szóló állítások mögött még bizonytalanabb vagy ellentmondásosabb bizonyítékok állnak. Ezekből jelenleg nem érdemes személyes következtetéseket levonnunk.
Vércsoport és rák: léteznek összefüggések, de kicsik
A kutatások régóta vizsgálják az ABO-vércsoport és bizonyos daganatok kapcsolatát. A legkövetkezetesebb megfigyelések a gyomor- és hasnyálmirigyráknál születtek.
Az A vércsoportot a gyomorrák valamivel magasabb kockázatával hozták összefüggésbe.
A nem 0-s vércsoportoknál, tehát az A, B és AB típusnál pedig több kutatásban magasabb volt a hasnyálmirigyrák előfordulása, mint a 0-s csoportban. Egy korábbi metaanalízis az A vércsoport esetében mintegy 18 százalékkal magasabb gyomorrák- és 23 százalékkal magasabb hasnyálmirigyrák-kockázatot talált.
Szögezzük le: ez relatív kockázat. Ha egy betegség eleve ritka, a 20 százalékos relatív emelkedés az egyén szintjén továbbra is kis abszolút különbséget jelenthet. A vércsoport önmagában ezért nem indokol gyomor- vagy hasnyálmirigyrák-szűrést.
A kapcsolat hátterében részben gyulladásos folyamatok, az immunrendszer működése, a sejtek közötti kapcsolatok és a Helicobacter pylori baktériumhoz való eltérő viszony állhat. Az életkor, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a családi halmozódás és bizonyos fertőzések azonban sokkal fontosabb kockázati tényezők.
Norovírus: nemcsak az ABO-betű számít
Gyakran olvashatjuk, hogy a 0-s vércsoportú emberek fogékonyabbak a hányással és hasmenéssel járó norovírus-fertőzésre, míg a B vércsoport védelmet adhat. Bizonyos vírustörzseknél valóban megfigyeltek ilyen összefüggést, de a valóság sajnos ennél azért összetettebb.
A norovírus a bélrendszer sejtjeinek felszínén található cukormolekulákhoz kapcsolódik. Ebben az ABO-vércsoport mellett az úgynevezett szekretor státusz és a FUT2 gén változatai is szerepet játszanak. Hogy még bonyolultabb legyen, nem minden norovírustörzs ugyanazokat a kötőhelyeket használja.
Egyes vizsgálatokban a 0-s vércsoport nagyobb fogékonysággal járt, más járványokban azonban egyik típus sem nyújtott egyértelmű védelmet. Éppen ezért a CDC az erre vonatkozó bizonyítékokat alacsony minőségűnek értékeli.
A norovírus és a vércsoport kapcsolatáról tehát érdekes beszélni, de a gyakorlatban minden vércsoportú embernek ugyanúgy ügyelnie kell a kézmosásra, a fertőzött felületek tisztítására és arra, hogy betegen ne készítsen ételt másoknak.
Vércsoport és fertőzések
A vörösvérsejtek felszínén található antigének hasonló vagy rokon formában más sejteken és testnedvekben is megjelenhetnek. Egyes kórokozók ezeket kötőhelyként használhatják, más esetekben a vércsoporthoz kapcsolódó immunológiai különbségek befolyásolhatják a fertőzés lefolyását.
Ez magyarázhatja, miért találtak kapcsolatot az ABO-rendszer és a malária, a kolera, a feketehimlő vagy a Covid–19 között.
Az eredmények azonban népességenként és kórokozóváltozatonként eltérhetnek. A vércsoport nem helyettesíti a védőoltást, a higiénét vagy az orvosi kezelést.
A vércsoport és különböző betegségek közötti lehetséges kapcsolatokról ezért mindig úgy érdemes olvasnunk, mint népességszintű megfigyelésekről, nem pedig személyes egészségügyi jóslatokról.
Az AB vércsoport valóban növelheti a demencia kockázatát?
Egy 2014-es amerikai vizsgálatban az AB vércsoportú résztvevőknél gyakrabban alakultak ki memória- és gondolkodási problémák. Lehetséges magyarázatként a magasabb VIII-as véralvadásifaktor-szintet vetették fel.
Egyetlen ilyen eredmény azonban nem elegendő ahhoz, hogy az AB vércsoportot önálló demenciakockázatnak tekintsük. A magas életkor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a hallásromlás, a mozgáshiány és a társas elszigeteltség sokkal fontosabb, befolyásolható tényezők.
A vércsoport szerinti diéta nem működik
A vércsoport-diéta elmélete szerint az A, B, AB és 0 típusú embereknek eltérő ételekre lenne szükségük, mert szervezetük másként reagál a húsokra, gabonákra vagy tejtermékekre. A kutatások azonban nem igazolták, hogy ugyanaz az étrend az egyik vércsoport számára egészséges, a másiknak pedig káros lenne.
Előfordulhat, hogy valaki jobban érzi magát egy ilyen étrendtől. De ez rendszerint annak köszönhető, hogy több zöldséget, kevésbé feldolgozott élelmiszert és kevesebb cukrot fogyaszt, nem annak, hogy az étrend illeszkedik a vércsoportjához. A vércsoport szerinti diéta hatásosságára nincs meggyőző bizonyíték.
Mit kezdjünk azzal, amit a vércsoportunkról tudunk?
A vércsoportunkat érdemes ismernünk, de nem kell hozzá igazítanunk az életünket. Nem szükséges különleges diétát követnünk, más gyakorisággal járnunk rákszűrésre, vagy minden fejfájás mögött vérrögöt sejtenünk csak azért, mert A, B vagy AB típusúak vagyunk.
- A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében sokkal többet ér a vérnyomás, a vércukor- és koleszterinszint ellenőrzése, a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése és az egészséges testsúly.
- A daganatoknál pedig az ajánlott szűrések, a figyelmeztető tünetek kivizsgálása és a bizonyított kockázati tényezők csökkentése számít.
- Ha pedig transzfúzióra kerül sor, nem nekünk kell fejben kiszámolnunk a kompatibilitást. Az egészségügyi szakemberek vércsoport-meghatározással és keresztpróbával ellenőrzik, hogy a készítmény biztonságosan beadható-e.
A legjobb vércsoport tehát az, amelyikkel együtt felelősen vigyázunk az egészségünkre. Az ABO-betűink érdekes részleteket árulhatnak el a biológiánkról, de nem írják meg előre a betegségeink történetét.
Töltsd ki az emberi testtel kapcsolatos biológia kvízünket! Nézd meg, mennyire vagy képben!
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!