A gyerekkori ételallergiák világszerte egyre gyakoribbak. A kisgyerekek akár 10%-át is érinthetik, és súlyos esetekben életveszélyes reakciókat is okozhatnak. 

Az elmúlt évtizedekben érvényben lévő ajánlás szerint a potenciálisan allergizáló ételeket minél később kellett bevezetni a babák étrendjébe, ezzel csökkentve az allergia kialakulásának esélyét. 

A legújabb kutatások szerint viszont van egy olyan kritikus időszak a csecsemők életének nagyon korai szakaszában, amikor a tojás és a mogyoróvaj étrendbe való bevezetése jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy a gyerekek később allergiássá váljanak ezekre az ételekre.

Ez a megállapítás ellentmond a korábbi tanácsoknak, amelyek szerint ezeket az allergén ételeket legalább egyéves korig kerülni kell, nehogy allergiás reakciót váltsanak ki.

Hozzátáplálás máshogy

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatócsoportja két gyerekcsoport tapasztalatait hasonlította össze: az egyik 506 fős csoport szülei nem kaptak külön etetési útmutatót, míg a másik, 566 fős csoport szüleit arra biztatták, hogy kb. hat hónapos kortól kezdjék el a tojás és a mogyoróvaj bevezetését. A vizsgálatban részt vevő összes gyerek legalább egy közeli rokonánál már korábban is diagnosztizáltak allergiát ezekre az ételekre – az allergiák ugyanis gyakran öröklődnek.

„A második csoportba tartozó babáknál – akiknél a gondozók követték az új irányelveket, és hat hónaposan vezették be a tojást és a mogyoróvajat –

a tojásallergia aránya 12%-ról 3%-ra, a mogyoróallergia pedig körülbelül 6%-ról 1%-ra csökkent”

– mondta Summer Walker, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem egészségtudományi kutatója.

Más szóval: az ételek korai, hat hónapos korban történő bevezetése látványos különbséget eredményezett az allergiások számában 12 hónapos korra. A tehéntej is része volt a bevezetett ételeknek, de itt kisebb volt a különbség.

Úgy tűnik, nem érdemes elodázni az allergizáló élelmiszerek óvatos bevezetését (Fotó: Getty Images)

Új ajánlás? 

Ez a javaslat egyébként nem teljesen új keletű, de a mostani kutatás megerősíti, hogy a gyakorlatban, valós népességcsoportokon tesztelve is biztonságos és hatékony lehet ez a módszer, és a kutatók most azon dolgoznak, hogy ezek az információk minél szélesebb körhöz eljussanak.

„Ha szélesebb körben terjesztjük az irányelveket, és ösztönözzük az egészségügyi szakembereket, hogy osszák meg ezeket a szülőkkel, jelentősen csökkenthetjük az ételallergiák előfordulását a közösségekben” – tették hozzá a kutatók. 

Komplex jelenség

Az allergiák kialakulásának háttere rendkívül összetett, és fontos kiemelni, hogy a vizsgált gyerekeket csak 12 hónapos korukig tesztelték. A mogyoró- és tojásallergia sem tűnt el teljesen – de a csökkenés jelentős volt. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a gyermekkori ételallergiák száma növekedni látszik, még úgy is, hogy korábban azt tanácsolták a szülőknek: bizonyos ételeket jó sokáig kerüljön a baba.

Sok szülő még mindig bizonytalan abban, mikor vezessen be allergéneket – különösen azok, akiknél a családban már előfordult allergia, ezért számukra kiemelt jelentősége lehet az ilyen és ehhez hasonló kutatásoknak.

Fontos viszont azt is megjegyezni, hogy bár a kutatás biztató eredményeket mutat, minden gyerek egyedi. Az allergiák megelőzésére vagy kezelésére nincs univerzális recept – ezért elengedhetetlen, hogy a hozzátáplálás megkezdése előtt a szülők konzultáljanak gyermekorvossal vagy védőnővel. Ők tudnak személyre szabott tanácsot adni a baba egészségi állapota, családi kórtörténete és fejlődése alapján.

Kapcsolódó: Így ismerheted fel a gyerekkori allergia tüneteit

Kiemelt kép: Getty Images