csók depresszió kortizol

Aggasztó összefüggést tártak fel tudósok: csókkal terjedhet a szörnyű kór?

Sokakat meglepett egy új tudományos kutatás, ami arra világított rá, hogy a csókolózás súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve.

A csókolózás az intimitás, a szerelem és az emberi kapcsolatok szimbóluma – de mi van akkor, ha ennek komoly árnyoldala is van? Egy új kutatás nyomán kiderült, hogy a csókolózás nem csupán az érzelmeinket, hanem olyan stresszhormonokat is közvetíthet, amelyek komolyan károsíthatják a mentális egészséget.

Az orvosok figyelmeztetnek: a nyálon keresztül átadott stresszhormonok és baktériumok megzavarhatják az agyműködést, sőt hosszú távon akár depressziót és demenciát is előidézhetnek.

Mit találtak a tudósok a nyálban?

A vizsgálatban résztvevő tudósok 268 friss házaspárt vizsgáltak meg 2024 februárja és októbere között. A párok egyik tagja minden esetben depresszióval és szorongással küzdött – ezek gyakori tünete az álmatlanság. A kutatók nyálmintákat vettek a házaspároktól a vizsgálat elején és hat hónappal később, valamint kérdőívekkel mérték pszichés állapotukat és alvásminőségüket.

Az eredmény meglepő összefüggésre világított rá: a depresszió átvihető pusztán egy csókkal? A hat hónapos időszak alatt az addig egészséges házastársaknál is jelentős romlást mutattak ki: emelkedett depresszió- és szorongásszintet, valamint rosszabb alvásminőséget. Különösen a nők voltak érintettek – valószínűleg biológiai és hormonális okok miatt fogékonyabbak a stresszhormonok hatásaira.

A kutatók arra gyanakodnak, hogy a kortizol – a szervezet fő stresszhormonja – lehet a kulcs.

A depressziós emberek nyála ugyanis gyakran magasabb kortizolszintet tartalmaz.

A rendszeres csókolózás során ez a hormon a nyálcserével átkerülhet a másik személybe, és ha hosszú távon fennáll ez a folyamat, befolyásolhatja az agy hippocampus nevű területét, amely a memória és az érzelmek szabályozásában játszik kulcsszerepet.

csók depresszió kortizol

Biológiai és hormonális okok miatt a nők még fogékonyabbak a stresszhormonokra (Fotó: Getty Images)

A mikrobiom terápia lehet a jövő kezelése

A tanulmány megállapításait megerősítik más, korábbi kutatások is. A Flamand Bélflóra Projekt például kimutatta, hogy a depressziós emberek bélrendszeréből hiányzik két fontos baktériumtípus – még akkor is, ha antidepresszánst szednek. Ez új irányt adhat a mentális betegségek kezelésének: a mikrobiom terápia, például egészséges bélbaktériumok átültetése, ígéretes lehet.

Mivel a szájüreg is fontos mikrobiom-terület, a csókolózás során nemcsak hormonokat, hanem baktériumokat is cserélünk –

ezek pedig a bélflórához hasonlóan képesek lehetnek befolyásolni a pszichés állapotot.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőben a kezelési terveknek a beteg partner mellett a látszólag egészséges társra is ki kell terjedniük.
A WHO szerint világszerte több mint 300 millió ember él depresszióval, és ez a szám a COVID-19 világjárvány óta tovább emelkedett. A mentális zavarok nemcsak az egyén életminőségét csökkentik, de súlyos fizikai betegségekhez és öngyilkossági kockázathoz is vezethetnek.

Kapcsolódó: Ez a 10 tünet elárulja, hogy magas-e a kortizolszinted

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó