nők lapja
Rabok legyünk vagy szabadok? Mit jelent a valódi belső szabadság?
Mit jelent nemzeti ünnepeink legsűrűbben szajkózott szava? Mit jelent számunkra a szabadság? Hogy szabadon dönthetünk az életünkről? Hogy lerázhatjuk magunkról múltunk nyomasztó, mázsás súlyait? Hogy nem társadalmi konvenciók, megmondóemberek döntik el, miről mit gondolunk? Összeállításunk a szó legszemélyesebb értelmében vizsgálja a szabadságot, és mindent megkérdőjelez. A szabad akaratot is. Vass Virág írása.
„Meglehetősen rapszodikus, öntörvényű ember vagyok” – Címlapinterjú Wunderlich Józseffel
Fiatalkorában zenét tanult, amit most is kamatoztathat az előadások során, vagy a rajongók övezte Grund zenekar koncertjein. Magát többek között zűrös alakként is aposztrofálja, de persze még sok minden egyéb is. Például boldog férj és büszke apuka. De ami a lényeg, nagyszerű színész. A Vígszínház egyik kiemelkedő tehetségével beszélgettünk. Szegő András interjúja.
A képzőművészettől a gyógynövényekig – Bartha Gabó élettörténete
Csodákat mutat a kétszáz éves házban Tarcalon, apró magocskákat, amelyeknek szőlőzamatuk van, lósóskából készült szárított fonatot, amely olyan illatú, mint a birsalmasajt, textilgyűjteménye legkülönfélébb stílusú darabjait, és mindehhez mondja a történetét, az élet sűrű szövedékéből felfejtve egy-egy szálat. Bartha Gabó egyszerre bölcsész, kertész és képzőművész, valaki, aki a kertjét egyetlen, csodálatos élőlénynek látja, olyan nő, aki szeret főzni másoknak. Rist Lilla írása.
Élő hagyomány: menyasszonyrablás, feleségcipelés
Tudjuk: számos antik kultúrában bevett szokás volt a nőrablás. Ma inkább játékos vagy éppen „továbbfejlesztett” formája dívik a legtöbb országban. De van olyan hely, ahol – bár törvény tiltja – a férfiak mind a mai napig erőszakkal viszik el a lányokat a szülői házból. Balázs-Piri Krisztina írása.
„Tőle kaptam a kurázsit…” – Nagy Ervin mesél édesapjáról
Felmenői életében a sport meghatározó szerepet játszott, igaz, gyerekkorában az övében is, később azonban a színjátszás felé vette az irányt. Édesapjához fűződő viszonya ellentmondásos, ugyanakkor szeretetteli. A hétköznapi örömök, az életigenlés mindkettőjüket jellemzi. Szegő András interjúja.
„Most inkább az életre koncentrálok” – Közeli Grecsó Krisztiánnal
Ahogy hóna alatt új regényével, a Verával belép a kávézóba, kicsit olyan, mint egy jelenés. Sovány, szelíd, megtört, és nagyon szerethető. Népes olvasótábor aggódott érte az elmúlt hónapokban. Súlyos daganatos betegséggel küzdött, de mostanra, úgy tűnik, legyőzte. Az ország egyik kedvenc kortárs írójával, lapunk állandó szerzőjével, az Élet és Irodalom prózarovatának szerkesztőjével arról beszélgetek, hogyan változtatta meg a halálos kór elleni küzdelem. Koronczay Lilla interjúja.
Óvakodni kéne a segítőtől? – Szexbotrányok a jótékonysági szervezeteknél (18+)
Nemrégiben a nagy nemzetközi segélyszervezetekről sorra kiderült, mindenhonnan küldtek el alkalmazottakat szexuális visszaélések gyanújával. Egy olyan szektor képviselői zaklattak, erőszakoltak meg, zsákmányoltak ki szexuálisan nőket, amelynek az lenne a feladata, hogy megvédje a legvédtelenebbeket. Mörk Leonóra írása.
Királylány a feleségem: Rudolf Péter mesél szerelméről, Nagy-Kálózy Eszterről
„Még mindig képes meglepni a feleségem...” - Mondhat egy férj ennél nagyobb bókot a párjának, huszonnyolc évi házasság után? Ennyi idő után már mindent tudnak egymásról a házaspárok, amennyiben még nem váltak el. Nincsenek titkok, meglepetések, rácsodálkozások egymásra: „Hát ez is te vagy?” Vadas Zsuzsa interjúja.