élettörténet
Lelkében is lobog a tűz – Nazhat Karim regényes története
Nazhat Karim igazi lovag. Építész és kemenceépítő mester, aki nem mellesleg a Szabadtűzi Lovagrend tagja. Negyvenöt éve Irak területéről, a kurdisztáni hegyekből indult, hogy Budapesten végezze el az egyetemet, és találjon magának olyan munkát, amely szívét-lelkét melengeti. Karim mester nem árulja el a korát. Arra kér, tippeljek, és huncutul összehúzza a szemét. Nem tippelek, mert […]
Szigeti Hajni6 perc
Az élet kész regény: Peer Krisztián története, aki mindent elvesztett, mielőtt megtalálta a békéjét
A világmindenségben az ember csoda. Az élet – minden élet – kész regény, de akadnak, akik túltesznek az átlagon. Peer Krisztián költő elvesztett pénzt, szerelmet, életkedvet, mielőtt a kismarosi hegyen békére lelt. Hufnágel Gabriella írása.
admin7 perc
Fölszálltak a pelikánok – Szilasi Ildikó Hermina Afrika-kutató története
Ajánlottak érte koporsót, megkóstolta az óriáshernyót, és elment abba a királyságba, ahol a kunyhóban egy magyar kutató közel százéves könyvét őrzik. Huszonnégy afrikai országban volt már, és tudja, hogy a fekete kontinensen csak a párás, füstös illat nem változik. Pór Attila írása.
Nők Lapja6 perc
„A máj, az egy csoda!” – Dr. Máthé Zoltán sebészprofesszor élettörténete
A tegnap délután májátültetésen átesett fiatalemberre még ránézett, mielőtt az interjúra indult, a beteg jól van, ébren, mosolyogva feküdt az intenzív osztályon. Újabb májtranszplantációt végez ma délután is, ezt reggel fél nyolckor tudta meg. Huszonöt éve hű társa a telefon, ha hívják, nem kérdés számára, hogy mennie kell: kivételes sebészeti tudásának köszönhetően hazánkban ő végzi a legtöbb vese- és májátültetést. Ugyanazzal az elszántsággal, kitartással, amellyel tizenöt éves korában kézen állva gördeszkázott. Szigeti Hajni írása.
Nők Lapja5 perc
„Az időnk véges, mint a búvár palackjában az oxigén” – Rakonczay Gábor extrém sportoló története
Majdnem belátott a „függöny” mögé – így foglalja össze Rakonczay Gábor, a kétszeres Guinness-világrekorder óceáni evezős azt a pillanatot, amikor a parttól ezer kilométerre, a semmi közepén süllyedni kezdett a hajója. Az extrém sportoló folyamatosan feszegeti a határait: legutóbb a Déli-sarkra gyalogolt el. Pór Attila írása.
Nők Lapja6 perc
A képzőművészettől a gyógynövényekig – Bartha Gabó élettörténete
Csodákat mutat a kétszáz éves házban Tarcalon, apró magocskákat, amelyeknek szőlőzamatuk van, lósóskából készült szárított fonatot, amely olyan illatú, mint a birsalmasajt, textilgyűjteménye legkülönfélébb stílusú darabjait, és mindehhez mondja a történetét, az élet sűrű szövedékéből felfejtve egy-egy szálat. Bartha Gabó egyszerre bölcsész, kertész és képzőművész, valaki, aki a kertjét egyetlen, csodálatos élőlénynek látja, olyan nő, aki szeret főzni másoknak. Rist Lilla írása.
Nők Lapja5 perc
Erdély szerelmesei – Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál különleges története
Erdély szerelmesei – így emlegetem magamban a veszprémi házaspárt, Lőwey Lillát és Váradi Péter Pált, akik a nyugdíjhoz közel találtak rá életük céljára: honismereti fotóalbumokban örökítik meg szülőföldjük, Erdély legszebb tájait. Köteteiket, melyek száma már negyvenhatra rúg, Sütő András nevezte el így. Koronczay Lilla írása.
Nők Lapja7 perc
A kísérő – Egy boldogtalan férfi története
Az anya örül, de fájlalja a lelkét. Aggódik, de belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Azt írta: „Keresse meg a fiam! Írja meg, hogy úgy is élnek férfiak, ahogyan a mi fiunk. És a szülőnek el kell fogadnia a döntést, meg kell békélnie a gyereke és a maga sorsával egyaránt.” Árvai Magdolna írása.
admin7 perc
„Én egy renitens vagyok…” – Kolozsváry Marianna élettörténete, aki nem ismer lehetetlent
Művészettörténész, kiállításrendező. Egy tizenkettedik századi gerendáért képes elmenni Katalóniáig. Tán ezért – egyesek szerint – ő a múzeumi bürokrácia „réme”. Mások ölre mennek érte. Kolozsváry Mariannát mindez nem érdekli. Egyetlen vágy fűti, de az szenvedéllyel: a festő, akinek a tárlatát rendezi, legyen ott valóságosan. Találkozzunk vele, mi, látogatók. Tegyük ujjunkat az öt sebére, haljunk meg vele, és támadjunk föl vele. Így nézzük a képeit, így értsük, így legyen a miénk… Ha ez, mármint a birtoklás – művészetről lévén szó – egyáltalán lehetséges. Schäffer Erzsébet írása.
Nők Lapja11 perc