A néhány bájtos szöveges üzenetek küldözgetésére fordított idő kiszorítja a mondatok és bekezdések megfogalmazására szánt perceket, ahogy a hivatkozásról hivatkozásra ugrálással töltött idő kiszorítja a csendes elmélkedésre és szemlélődésre fordított időmennyiséget – véli Nicholas Carr író. Muszáj többet olvasnunk, mondjuk, hogy miért. A Nők Lapja 45. lapszámában megjelent cikk folytatása.
  1. Jót tesz az agynak. A vizsgálatok azt mutatták, hogy olvasás közben és még napokkal utána is fokozottabb az agyi tevékenység, gyorsabb a véráramlás, különösen a szomatoszenzoros kéregben, az agynak abban a részében, ami reagál az olyan fizikai érzésekre, mint a mozgás, a fájdalom.
  2. Segít megoldani problémáinkat, mintákat, ötleteket ad.
  3. Jobban tudunk majd fogalmazni, a szókincsünk is bővebb lesz, a helyesírásról már nem is beszélve.
  4. Az ismeretanyagunk is nagyobb lesz – alig várjuk majd, hogy beszélgethessünk róla. 
  5. Az olvasás alakítja a világnézetünket.
  6. Mivel állandóan elterelődik a figyelmünk a közösségi és híroldalak miatt, megtanít újra fókuszálni. 
  7. Most, hogy alig lehet utazni, a könyvek segítségével megismerhetünk más kultúrákat, távoli országokban élő emberek gondolkodását, lelki életét.
  8. Szárnyalhat a fantázia, a kreativitás életünk más területein is kifejeződhet.
  9. Az olvasás inspirál, a kedvünk jobb lesz, tettre készebbé válunk.
  10. Még az izmaink is elernyednek, ha egy kellemesen nyugis könyvet olvasunk – 100 százalék stresszcsökkentés garantált.
  11. Akár még a történelmet is újratanulhatjuk, ha az iskolában nem figyeltünk és most ilyen jellegű regényeket választunk – kontextusba helyezve könnyebb lesz memorizálni dátumokat, eseményeket, összefüggéseket.
  12. Folyamatos tanulhatunk, főleg, ha néha esélyt adunk olyan könyvnek is, ami nincs a listánkon – jöjjön valami egészen váratlan!

+ 1

Az úgynevezett tudatelmélet képessége, ami többek között annak megértése, hogy a társadalom egyéb résztvevőinek elképzelései, szándékai különbözhetnek a miénktől, erősebben van jelen azoknál, akik szépirodalmat olvasnak, mint azoknál, akik nem azt, vagy egyáltalán semmit. 

Mit mond a diák?

Szőke Napsugár
tanuló

Mi volt az a könyv, aminek hatására megszeretted az olvasást?
Egy Zizi naplója kilenc éves koromban.

Hogyan győznéd meg egy osztálytársadat, hogy olvasson?
Okosabb leszek tőle és szuper időtöltés.

Miért jó neked, hogy rendszeresen forgatsz könyveket?
Bővebb lesz a szókincsem és a tudásom.

Most ezt olvassa:

Leiner Laura: Hűvösvölgyi suli, Studium Plusz Könyvkiadó, 2012

Mit mond a könyvtáros?

Schmidt-Czetli Ágnes
Rácalmási Könyvtár

„Tapasztalatom szerint az egyik kulcsfontosságú tényező, hogy ne hagyjuk elveszni az olvasót vagy a még nem olvasót, a könyvek tengerében, hanem értő kérdésekkel térképezzük fel, milyen történetek érdekelhetik – hogy ezek mentén válogatva tapasztalhassa meg az olvasás varázsát. Hiszen amikor egy könyv beszippant, magával ragad, akkor a történetben vagyok már én is. Ez kiragad a mindennapokból, csak arra koncentrálok, ami olvasok, megszűnik a külvilág.”

Most ezt olvassa:

Lontai Léna: Könnyező liliom, Álomgyár Kiadó, 2021

Papír vs. e-könyv

Szakértők szerint azért jobb nyomtatott könyvet olvasni, mert a szövegértés alaposabb, és jobb a visszaemlékezési képesség. Hogy miért? Mert állítólag a nyomtatott könyvet lassabban olvassuk. Aki nem hiszi, járjon utána!

Hogy szoktasd magad olvasásra?

  • Találj valakit vagy egy egész könyvklubot, akik miatt olvasni fogsz.
  • Motiváld magad 12 különböző könyvvel – 1 könyv per hó – legyen szó önéletrajzi, önismereti, útikönyvről vagy szépirodalomról.
  • Jelölj ki egy napszakot, amikor időt szánsz erre a tevékenységre – és próbáld meg tartani magad a Nagy Kihíváshoz.  
Ez is érdekelhet