Árvai Magdolna
Két billentyűs egy családban – Varnus Xavér mesél édesapjáról
Amikor a világhírű orgonaművész fölhívott, hogy hazatért Berlinből, csomagol, és Kanadába települ, leültünk beszélgetni. Azt persze nem sejtettem, hogy legtöbbet ezúttal az azonos keresztnevű édesapjáról, Xavérról mesél, aki óriási zenei tehetség volt. Nem esett messze az alma a fájától. Árvai Magdolna interjúja.
Jó döntést, csak hideg fejjel lehet hozni – Jambrik Rudolf, nyugalmazott tűzoltó ezredes története
Nehéz elképzelni, hogy jó férj, jó apa is lehet az, aki negyvenhárom éven át a hivatásáért élt-halt, életeket mentett, kockáztatva a magáét. A férfi, aki éjjel-nappal ugrásra kész, szabadnapon is rohan a veszélyes tüzekhez, utazik mentőcsapatokkal, akit jó embernek és a legjobb szakembernek tartanak, nem más, mint Jambrik Rudolf, nyugalmazott tűzoltó ezredes. Árvai Magdolna írása.
„Még ma is zavarba jövök…” – Közeli Bánsági Ildikóval
Ha azt mondanám, hogy aki a művészetek oltárán – irodalomban, zenében, színpadon, vásznon – letett valamit arra a bizonyos asztalra, valóban büszke lehet magára, tiltakozna. Ha dicsérném, zavarba jönne. Ha viszont a jövő kerül szóba, a terveit sorolja. A megújulásra mindig képes, fáradhatatlan színművésznő, Bánsági Ildikó a vendégem. Árvai Magdolna interjúja.
Az életem kész regény: Hegyi Zoltán Imre, korunk tékozló fiúja
„A feladat adott: / itt egy gyerekkor fényekből és lázból / cseresznyeízből és izzadtságszagból / párnacihából és a parti porszag varázslatából / – hogyan lehet a víznek mézes virágporszaga – / eltévedések izgalmából és a betűk / varázslatos heverészéséből a vaskos történet / szárnyakat bontó lapjain” – ezt írja Hegyi Zoltán Imre első kötetes költő, aki több életet élt, és több halált halt bármelyikünknél. Árvai Magdolna írása.
„Süti mamának” becéztük – Dés László mesél édesanyjáról, Magdáról
Áll a színpadon, fújja a szaxofonját. Előrehajol, vagy kicsit megdől hátrafelé. Játszik, improvizál, kísér. Ám amikor az édesanyjáról – a legendás hatgyerekes anyáról, „Süti mamáról” – mesél, végre láthatóvá válik az égszínkék szempár. Árvai Magdolna beszélgetett a Kossuth-díjas zenésszel.
„Nem tudom, mi az a félelem!” – Közeli Dr. Bálint Györggyel
Kevés ismertebb ember van az országban, mint dr. Bálint György, vagyis Bálint gazda. Generációkat tanított kertészkedésre, a természet szeretetére, a fák, virágok titkaira. Generációk hallgatták műsorait, olvasták és olvassák a könyveit. Derűje, frissessége, életigenlése csodálandó. Bő száz nappal a századik születésnapja előtt fölüdülés volt nála vendégeskedni.
Még egy esély – Közeli Dr. Budai István börtönparancsnokkal
Aki nem járt büntetés-végrehajtási intézetben, az bizonyára azt gondolja: a börtönökben csupa mogorva, erélyes hangú, parancsot osztogató ember dolgozik. Ám látva Kalocsa, Szeged, Pálhalma, Tököl efféle intézeteit, én cáfolhatom mindezt. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka – dr. Budai István dandártábornok – például azt vallja: senki nem születik bűnözőnek, és az emberi hang az elítéltnek is jár. Árvai Magdolna interjúja.
