Aktuális
Műsort vezet, könyvet írt, a férjével közösen rendezvényeket szerveznek, miközben egy kicsi lány és egy pici fi ú anyukája. Ha megjelenik a képernyőn vagy egy eseményen, az öltözéke, a sminkje, a mosolya hibátlan. Harmincöt éves, felnőttkora nagy részét a kamerák előtt, előttünk élte le, mégis van olyan arca, amelyet még nem láthattunk.
Mi a hit? A hit. Meggyőződés? Életstratégia? Mindennapjaink üzemanyaga? „A reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés?” Fénysugár, ami bevilágít abba a keserű, zavaros érzelmi anyagba, amit a mindennapoknak hívunk, és a világ egyszerre értelmesebb lesz, átláthatóbb. Nem szebb, nem csúnyább, hanem olyan, amilyen: néha félelmetes, néha förtelmes, néha elragadó.
Kínai idegenvezetőnk, a harmincas Zac mesélte Chengdu városában, hogy vasárnap, ha kimegyünk a közeli parkba, nem csak táncoló, tollasozó és a tai chi-t gyakorló embereket fogunk látni, hanem olyan anyákat és apákat is, akik a gyerekeik adatait, végzettségét, fotóját felmutatva randit szeretnének szervezni neki. „Házastársat keresnek?” – kérdeztük döbbenten, de Zac megnyugtatott. Nem, azok az […]
