- Hiába megy a fűtés, mégis megfagytok otthon?
- A radiátor meleg, a termosztát 22 fokot mutat, mégsem érzed kellemesnek a lakást?
- Öt dolgot érdemes ellenőrizned.
Mostanában többször előfordult, hogy otthon ücsörögve akkor is fázom, ha meleg a radiátor és a termosztát szerint a hőmérséklet is okés. Az első gondolatom ilyenkor nyilván az, hogy feljebb kellene állítanom a fűtést. Azt tapasztalom viszont, hogy ez nem oldja meg a gondot, továbbra is szétfagyok.
Nem vagyok egyedül. Martha Stewart oldalán egy amerikai fűtéstechnikai szakoktató öt olyan okot sorol fel, amelyek miatt megfelelően működő fűtés mellett is hidegnek érezhetünk egy lakást.
A tanácsokat érdemes a magyar viszonyokhoz igazítani. Nálunk ugyanis a légcsatornás, meleg levegőt befúvó fűtési rendszereknél jóval gyakoribbak a radiátorok, a cirkók, a gázkonvektorok és újabban a fűtésre használt klímák. A hőveszteség és a rossz hőeloszlás viszont ezeknél is éppen úgy gondot okozhat.
1. Az ablakok és ajtók mellett beáramlik a hideg
Nem feltétlenül kell érezhető huzat ahhoz, hogy a rosszul záródó nyílászárók miatt fázzunk. Elég, ha az ablakkeret és a fal találkozásánál, az ajtó aljánál vagy az elöregedett gumitömítés mellett hideg levegő jut a helyiségbe.
Régebbi bérházakban, családi házakban, de akár nem megfelelően beállított modern ablakoknál is előfordulhat ez a probléma. Az ablak közelében ülve ezért akkor is hidegebbnek érezhetjük a szobát, ha középen megfelelő a hőmérséklet.
Mit tehetünk? Ellenőrizzük a tömítéseket és a nyílászárók záródását. Egy szakszerű beállítás vagy az elhasználódott tömítés cseréje is javíthat a helyzeten.
Az esti redőnyhasználat és a megfelelően elhelyezett vastag függöny szintén mérsékelheti az ablak felőli hőveszteséget.
Fontos azonban, hogy nyílt égésterű gázkészülék mellett nem szabad szakszerű ellenőrzés nélkül légmentesen lezárni a nyílászárókat. A megfelelő levegő-utánpótlás életvédelmi kérdés, a szellőzőnyílásokat tilos eltakarni.
2. A hideg falak miatt alacsonyabb a hőérzetünk
Két lakásban lehet pontosan ugyan az a levegő hőmérséklete, mégis egészen másnak érezzük a hőmérsékletet. Ennek oka, hogy hőérzetünket nem kizárólag a levegő hőmérséklete határozza meg, hanem a körülöttünk lévő felületeké is.
Különösen igaz ez a saroklakásokra, a szigeteletlen családi házakra és azokra a helyiségekre, amiket két külső fal határol. A falak ilyenkor annyira lehűlhetnek, hogy hiába meleg a szoba levegője, kellemetlenül hidegnek érezzük a környezetünket. A jelenség mögött hőhidak is állhatnak. Ezek az épület olyan részei, ahol a hő gyorsabban távozik, mint a környező szerkezeteken keresztül. Tipikus példák a sarkok, a födémcsatlakozások és az ablakok környéke.
Mit tehetünk? A tartós megoldás többnyire a megfelelő hőszigetelés, de addig is érdemes a hideg külső falaktól távolabb helyezni az ülőbútorokat. Egy felületi hőmérővel megkereshetjük a feltűnően hideg falszakaszokat, hőkamerás vizsgálattal pedig pontosabban feltérképezhetők a problémák.
Arra is figyeljünk, hogy a hideg falakon könnyebben kicsapódhat a pára, és megjelenhet a penész. A belső oldali szigetelés házilagos kialakítása emiatt nem feltétlenül jó ötlet, mert akár ronthat is a helyzeten.

Nem feltétlenül a fűtést kell felcsavarni (Forrás: Getty Images)
3. A radiátor meleg, de nem ad le elég hőt
Az amerikai cikkben szó esik a szivárgó légcsatornákról, amik miatt a meleg levegő nem jut el megfelelően a helyiségekbe. Magyarországon sokkal jellemzőbb egy másik probléma; a radiátoros fűtési rendszer nem működik megfelelően. Ha a radiátor alsó része meleg, felül azonban hideg marad, levegő rekedhetett a rendszerben. Ez akadályozhatja a meleg víz áramlását, és csökkentheti a fűtőtest hőleadását.
Mit tehetünk? Ellenőrizzük, hogy egyenletesen melegszenek-e a radiátorok. A levegős fűtőtest légtelenítése segíthet, de saját kazános rendszer esetén is csak a gyártói útmutató alapján, leállított fűtésnél, kihűlt radiátoron végezzük el.
Társasházi központi fűtésnél vagy távfűtésnél előbb egyeztessünk a közös képviselővel, illetve a karbantartóval.
Ha a radiátor alja tartósan hideg, vagy egyes helyiségek fűtőtestei alig melegszenek, a háttérben lerakódás, rossz vízkeringés vagy beszabályozási probléma is lehet.
4. Nem tud megfelelően áramlani a meleg levegő
Előfordulhat, hogy a fűtés kifogástalanul működik, a hő mégsem oszlik el megfelelően a helyiségben. A radiátor elé tolt kanapé, a fűtőtestet eltakaró vastag függöny vagy a rajta száradó ruhák akadályozhatják a meleg levegő áramlását. Ilyenkor a fűtőtest környezete túlmelegedhet, miközben a szoba távolabbi része hűvös marad.
Ha pedig klímával fűtünk, az elkoszolódott szűrők csökkenthetik a légáramlást, ami szintén ronthatja a fűtés hatékonyságát. Mit tehetünk? Hagyjunk szabad helyet a radiátor előtt és felett, rendszeresen portalanítsuk a fűtőtestet, klímás fűtésnél pedig a gyártó előírásai szerint tisztítsuk a szűrőket, és gondoskodjunk a szakszerű karbantartásról.
Szakemberek szerint a rendszeres portalanítás is fontos a megfelelő hatékonysághoz. Természetesen az optimális beállítás függ az épület szigetelésétől, a készülék típusától és attól is, mennyi ideig tartózkodunk otthon.
5. Nem megfelelő helyen van a termosztát
Ez az egyik legmegtévesztőbb probléma. A termosztát ugyanis nem az egész lakás hőmérsékletét méri, hanem azét, ahol elhelyezték. Ha például a nappali termosztátja egy napsütötte falon van, miközben a hálószoba északi fekvésű, a rendszer már akkor leállíthatja a fűtést, amikor a háló még nem melegedett fel megfelelően.
Ugyanez történhet, ha a termosztát közvetlenül egy hőforrás közelében található. Az sem segít, ha a fázósabb pillanatainkban 25 fokra állítjuk, majd rövid idő múlva visszatekerjük 19-re. A magasabb célhőmérséklettől a legtöbb hagyományos fűtési rendszer nem melegíti gyorsabban a lakást, csak tovább működik, amennyiben el tudja érni a beállított értéket.
Mit tehetünk? Mérjük meg különböző helyiségekben is a hőmérsékletet, lehetőleg azonos időpontokban. Ha jelentős az eltérés, érdemes szakemberrel ellenőriztetni a szabályozást és a termosztát elhelyezését. Programozható termosztáttal a napi ritmusunkhoz igazíthatjuk a fűtést. Távollét és éjszakai alvás idején általában néhány fokos hőmérséklet-csökkentés is elegendő, de a megfelelő beállítás a fűtési rendszertől és a lakás adottságaitól is függ.
A szellőztetésről sem szabad megfeledkezni
Amikor hideg a lakás, érthető, hogy nem szívesen nyitunk ablakot. A rendszeres légcsere azonban fűtési szezonban is elengedhetetlen. A téli szellőztetésnél a gyors légcsere a cél. A hosszasan bukóra nyitott ablak helyett néhány perces, intenzív kereszthuzatot javasolt.
Szakértők szerint a lakás páratartalmát is érdemes figyelni. A tartósan magas páratartalom különösen hideg falak mellett növeli a páralecsapódás és a penészedés kockázatát.
Ha a lakás továbbra sem melegszik fel megfelelően, a fűtőberendezés rendellenesen működik, vagy szokatlan szagot, zajt tapasztalunk, szakemberrel kell ellenőriztetni a rendszert. A gázkészülékek égésteréhez és biztonsági elemeihez semmiképpen ne nyúljunk házilag.
Kapcsolódó: Ezzel a trükkel duplájára növelheted fűtési rendszered hatékonyságát
Kiemelt kép: Getty Images