Két vörös róka egy játszótéri rugós mérleghintán, lakott területen.

Figyelmeztet a Nébih: ezt soha ne tedd, ha rókát látsz a környékeden

Egyre gyakrabban találkozhatunk rókákkal a lakóházak és kertek közelében. Bár a legtöbb állat nem jelent közvetlen veszélyt, egy ártatlannak tűnő gesztussal komoly problémát okozhatunk. A Nébih figyelmeztetése különösen fontos, mert Magyarországon továbbra is jelen van a veszettség.

Egy róka sétál át az utcán, megáll egy pillanatra a járdán, aztán eltűnik a szomszéd kertjében: manapság egyre megszokottabb látvány a vörös bunda lakóházak, parkok vagy kertek közelében. Van, aki megijed tőlük, mások viszont már annyira megszokták a jelenlétüket, hogy szinte háziállatként tekintenek rájuk.

Egyik hozzáállás sem szerencsés. A rókák jól alkalmazkodtak az emberi környezethez, ahol könnyen találnak táplálékot, és idővel az emberek közelségét is megszokhatják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy veszélytelen a bizalmukba férkőzni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is éppen arra figyelmeztet, hogy néhány szokásunk kifejezetten hozzájárulhat ahhoz, hogy a rókák bátrabban jelenjenek meg a környezetünkben.

Amit soha ne tegyünk, ha rókával találkozunk

Bármilyen szelídnek vagy éhesnek tűnik is egy róka, soha ne etessük meg! A Nébih szerint ugyanis az etetés az egyik legnagyobb hiba, amit a vadállatokkal kapcsolatban elkövethetünk.

A hatóság így fogalmaz:

„Komoly problémát jelenthet, ha valaki eteti őket, mivel ilyenkor a róka a táplálékkal köti össze az embert.”

Az állatok idővel elveszíthetik természetes óvatosságukat, és egyre közelebb merészkedhetnek az emberekhez. Ráadásul nem csak a szándékos etetés vonzza őket a közelünkbe: a nyitott kukák, ételmaradékok, sőt, még a házi kedvenceink hozzáférhető helyen hagyott eledele is odaszoktathatja őket. 

Olvasd el ezt is: Egy simogatással is vesztét okozhatjuk ennek a kisállatnak

Éppen ezért érdemes zárva tartani a szemeteseket, éjszakára bevinni a kutyák és macskák ételét, és semmiképpen sem megpróbálni megsimogatni vagy befogni a rókákat. 

Négy éve visszatért a veszettség Magyarországra – és még mindig itt van

Az óvatosság azért is fontos, mert bár Magyarországon hosszú ideig sikerült visszaszorítani a veszettséget, a betegség néhány évvel ezelőtt ismét megjelent. A Nébih adatai szerint 2018 és 2021 között egyetlen esetet sem igazoltak hazánkban,

2022 szeptemberében azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében ismét kimutatták a vírust.

A fertőzés azóta sem tűnt el a térségből. A hatóság tájékoztatása szerint 2025-ben két rókában igazolták a betegséget, és 2026-ban november elejéig ugyancsak két fertőzött rókát találtak. A Nébih az érintett területeken a védekezés részeként évente kétszer, tavasszal és ősszel vakcinatartalmú csalétkek kihelyezésével immunizálja a rókaállományt. Az ország többi területe továbbra is veszettségtől mentesnek számít. 

Vörös róka sétál egy városi járdán, kerítés és növényzet mellett.

A városi rókák egyre gyakrabban bukkannak fel lakóházak közelében. A Nébih arra figyelmeztet, hogy még a szelídnek tűnő állatokat sem szabad etetni. (Forrás: Getty Images)

Miért olyan veszélyes a veszettség?

A veszettség vírusos fertőző betegség, amely az idegrendszert támadja meg, és az agy, illetve a gerincvelő gyulladását okozza. Nemcsak a vadon élő állatokra veszélyes: a kutyák, macskák és az emberek is megfertőződhetnek. A vírus leggyakrabban a fertőzött állat harapásával terjed, amikor a vírust tartalmazó nyál a sebbe jut. A fertőzés akkor is bekövetkezhet, ha a nyál sérült bőrrel vagy nyálkahártyával érintkezik.

A betegség különösen veszélyes, mert a tünetek megjelenése után szinte minden esetben halálos kimenetelű.

Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy amelyik róka nem menekül el az ember elől, az biztosan veszett. A Nébih szerint azonban ma, amikor a városokban élő rókák hozzászokhattak az ember jelenlétéhez, a helyzet sokkal összetettebb. 

A nappal megjelenő vagy az embertől kevésbé félő róka önmagában még nem tekinthető veszettnek, vannak azonban tünetek, amelyek már betegségre utalhatnak. Gyanús lehet, ha egy róka szokatlanul közel engedi magához az embert, támadóan viselkedik, görcsrohamai vannak, vagy bénulás jelei mutatkoznak rajta – például lóg az állkapcsa. 

A macskákat is be kell oltani veszettség ellen?

A kutyák veszettség elleni oltása Magyarországon kötelező, a macskák esetében azonban más a szabályozás. A jogszabály nem ír elő kötelező veszettség elleni védőoltást a macskáknak, a Nébih azonban kifejezetten ajánlja a kijáró cicák rendszeres oltását.

A macskák ugyanis gyakran nagyobb területet járnak be, mint azt a gazdájuk gondolná, és felügyelet nélkül más állatokkal, akár rókákkal is találkozhatnak. A kizárólag lakásban tartott macskák fertőződési kockázata jóval kisebb, de az oltás szükségességéről esetükben is érdemes állatorvossal egyeztetni.

Ezt is érdemes elolvasni: Váratlan látogatók – a denevértől a rókáig

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!