Ezeket a szakmákat érinti legkevésbé az AI 2026-ban – mondják a kutatók

Két éve még kutatások listáit böngésztük, mely szakmák vannak biztonságban a mesterséges intelligenciától. Azóta az AI már több lépésből álló munkafolyamatokba is bekapcsolódik, így már nem csak az a kérdés, mely állások kerülhetnek veszélybe, hanem az is, hogyan alakulnak át a különböző munkakörök. Egy 2026-os rangsor megmutatja, mely szakmákban kapott nagyobb szerepet az AI, és hol használják egyelőre ritkábban.
  • Az AI ma már nemcsak szöveget ír és összefoglal, hanem összetettebb, több lépésből álló munkafolyamatok támogatásában is szerepet kap.
  • A helyszíni jelenlétet, kézügyességet és személyes kapcsolódást igénylő foglalkozásokat egyelőre kevésbé érinti a technológia térnyerése.
  • És mire számíthatnak a pályakezdők az AI-nak jobban kitett területeken? 

A ChatGPT 2022 végén tört be a köztudatba, és rövid idő alatt az egyik leggyorsabban terjedő digitális szolgáltatássá vált. Az OpenAI mögött álló Microsoft milliárdos befektetései lehetővé tették a technológia gyors fejlődését és terjedését. A chatbot sikere a techszektor egészére hatással volt, és felgyorsította a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztéseket. Az AI azóta a technológiai vállalatok kísérleti projektjeiből a munkahelyekre, az iskolákba és az otthonokba is eljutott.

Levélvázlattól a teljes ügyintézésig – itt tart most az AI térnyerése

A ChatGPT megjelenését követően sokan a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait kezdték latolgatni. A Goldman Sachs befektetési bank 2023-as előrejelzése arra jutott, hogy a technológia idővel akár 300 millió teljes munkaidős álláshelyet is kiválthat világszerte. Ekkor még elsősorban azt próbálták megbecsülni a kutatók, mely foglalkozásokat érintheti leginkább az AI térnyerése.

mesterséges intelligancia, munka, AI, jövő(Forrás: Getty Images)

Ezt a kérdést járta körül egy 2024-es brit felmérés is, amely az AI-tól leginkább védettnek tartott szakmákat rangsorolta. Húszból az első helyen végzett az onkológus, de helyet kapott a listán a vízvezeték-szerelő, a fogszabályzó szakorvos, a terapeuta, a daruvezető és az influenszer is. (A teljes listát itt olvashatod el).

Kapcsolódó: Dr. Buda László – Az AI korában újra meg kell tanulnunk, mit jelent embernek lenni

Két évvel később a Claude nevű AI-eszközt fejlesztő Anthropic kutatói viszont már abból indultak, mennyi mindenre használhatjuk ténylegesen a technológiát a gyakorlatban. Az elemzésben azt is figyelembe vették, hogy az AI mely feladatokat képes elvégezni vagy felgyorsítani, illetve hogy ezek közül melyek fordultak elő ténylegesen a Claude használati adatbázisában.

Ez a 10 munkakör került a rangsor élére

A százalékok az Anthropic által mért lefedettséget mutatják. Minél magasabb az érték, annál több munkafeladatot érint az AI a kutatás módszere szerint.

  1. Programozók – 75%
  2. Ügyfélszolgálati munkatársak – 70%
  3. Adatrögzítők – 67%
  4. Egészségügyi dokumentációs szakemberek – 67%
  5. Piackutatók és marketingszakemberek – 65%
  6. Értékesítési képviselők – 63%
  7. Pénzügyi és befektetési elemzők – 57%
  8. Szoftverminőség-biztosítási elemzők – 52%
  9. Információbiztonsági elemzők – 49%
  10. Informatikai ügyféltámogatók – 47%

Nem is olyan régen egy chatbottól jellemzően azt kértük, hogy foglaljon össze egy szöveget vagy írjon meg egy levelet. A ma elérhető AI-ügynökök már több egymásra épülő lépést is végig tudnak vinni. Egy ügyfélszolgálati rendszer például megkeresheti a rendelés adatait, ellenőrizheti a visszaküldési feltételeket, majd előkészítheti a választ az ügyintézőnek.

20 munkakör, amelyet egyelőre kevésbé érint az AI térnyerése

Az AI egy szakácsnak is jól jöhet, ha bevásárlólistát kell összeállítani, és egy autószerelőnek is segíthet értelmezni a hibakódokat. Az ételt azonban valakinek el kell készítenie, az alkatrészek hibáit pedig meg kell keresni és ki kell javítani a műhelyekben. Ezekben a munkakörökben az AI a napi munka egyes részeibe bekapcsolódhat ugyan, de a feladatok zöme helyszíni jelenlétet, kézügyességet és személyes odafigyelést igényel – ami az otthoni gondozásban éppúgy számít, mint egy építkezésen.

14 példa az Anthropic adataiból

Az Anthropic márciusi adataiban az építőipartól az egészségügyön át az erdészetig több olyan munkakör is szerepel, amelyeket kevésbé szőtt át a generatív AI a mindennapokon. (A generatív AI a mesterséges intelligencia olyan típusa, amely nemcsak elemezni vagy osztályozni tud adatokat, hanem új tartalmat is képes létrehozni. Szöveget ír, képet generál, kódot készít, zenét komponál, vagy akár videót is előállíthat.) Ilyen például a következő tizennégy foglalkozás:

  1. Szakácsok
  2. Motorkerékpár-szerelők
  3. Vízimentők
  4. Bárpultosok
  5. Mosogatók
  6. Öltözőfelügyelők
  7. Villanyszerelők
  8. Vízvezeték- és csőszerelők
  9. Tetőfedők
  10. Daru- és toronydaru-kezelők
  11. Tűzoltók
  12. Fogászati asszisztensek
  13. Fodrászok és kozmetikusok
  14. Erdészeti szakemberek

6 további foglalkozás egy októberi Pew-elemzésből

A Pew Research Center 480 amerikai foglalkozást világított át. Az elemzés azt mérte fel, hogy az egyes szakmákhoz kapcsolódó feladatokban mekkora részében jelenthet segítséget az AI. A közzétett példák közül hat került az alacsony vagy nagyon alacsony kitettségű csoportba.

  1. Kiszállítással egybekötött értékesítést végző sofőrök és teherautó-vezetők – 0,49 pont
  2. Szobalányok és takarítók – 0,59 pont
  3. Építőipari segédmunkások – 0,70 pont
  4. Ácsok – 0,80 pont
  5. Bolti eladók – 1,11 pont
  6. Otthoni betegápolást segítő gondozók – 1,14 pont

Kapcsolódó: Mennyi áramot fogyaszt egy AI-nak szóló kérés? Meglepő a válasz

A Pew 0-tól 3,5-ig terjedő skáláján a könyvelők és könyvvizsgálók 3,09, a szoftverfejlesztők 3,10 pontot kaptak. Egy bolti eladónak is segíthet az AI például a termékinformációk megkeresésében, de az áru kipakolását és a vásárlók kiszolgálását már nem tudja elvégezni. A könyvelésben ezzel szemben több olyan feladat is van, amely eleve digitális adatokkal és dokumentumokkal zajlik, így a mesterséges intelligencia mai formája több ponton bekapcsolódhat a munkába.

Mit tanulnak majd a pályakezdők?

A Stanford kutatói 2025 augusztusában figyeltek fel először arra, hogy az AI-nak jobban kitett szakmákban másként alakult a fiatalok foglalkoztatása, mint a kevésbé kitett területeken. Egy évvel később, a 2026 júniusáig terjedő amerikai béradatok alapján már számszerűsítették is, mennyire szétnyílt az olló. Az AI-nak jobban kitett szakmákban 19 százalékkal kevesebb 22-25 éves dolgozott, mint amennyit a kevésbé kitett szakmák foglalkoztatási adatai alapján várni lehetett.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a különbség mekkora része vezethető vissza az AI terjedésére. A felvételek lassulása azonban felvet egy kérdést: hol szereznek gyakorlatot a pályakezdők, ha nehezebb megszerezniük az első állásukat, és közben a rájuk bízott feladatok is változnak a mesterséges intelligencia hatására?

Egy válaszlevél megírása egy tapasztalt ügyintézőnek rutinmunka. Egy kezdő viszont éppen az ilyen ügyeken keresztül tanulja meg, hogyan értelmezze a szabályokat, és mikor kell egy szokatlan kéréssel a kollégájához fordulnia. Ha ezekből a feladatokból egyre többet vesz át az AI, a munkahelyeknek azt is ki kell találniuk, hogyan szerezhetik meg ugyanezt a gyakorlatot azok, akik most lépnek be a szakmába.

Ez is érdekelhet: 158 alkalommal aggódott a gyógyszere miatt – a ChatGPT megnyugtatta, majd meghalt

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!