Tényleg jobb emberré tesz az olvasás? Ezt mondja a tudomány

• Egy friss kutatás szerint a regényolvasás hatással lehet arra, hogyan értünk meg másokat. 
• De vajon empatikusabbak azok, akik sokat olvasnak?
• A tudomány megsejtett valamit, ami a könyvmolyokat is meglepheti.

Kolléganőnk kérésére nemrég szerkesztőségileg elgondolkodtunk, melyik volt az a könyv, ami sokat tett hozzánk, vagy akár megváltoztatta azt, ahogy gondolkodunk. Sokat írhattam volna, de az Elfújta a szél jutott eszembe.

Méghozzá azért, mert megtanultam belőle, milyen sokféle árnyalata van egy embernek és hogy olvasóként, illetve a való életben is érdemes árnyaltan gondolkodni valakinek a személyiségéről. Ennek kapcsán merült fel bennem, hogy vajon mérhetően beleérzőbb az, aki sokat olvas?

Nem lenne meglepő, hiszen amikor olvasunk, olyasvalakinek is megismerhetjük a gondolatait, akivel a való életben szóba sem állnánk.

Megértjük, mitől fél, miért hazudik, hogyan jutott el egy-egy rossz döntésig. Még az is előfordulhat, hogy egy kifejezetten ellenszenves szereplőnek kezdünk drukkolni.

Az irodalom egyik különös képessége, hogy mások fejébe enged bepillantást. A pszichológusokat pedig régóta foglalkoztatja, hogy ez a tapasztalat megváltoztatja-e azt is, ahogyan a körülöttünk élő emberekhez viszonyulunk.

Jobban értjük mások érzéseit

A Frontiers in Psychology című folyóiratban 2026 szeptemberében megjelent tanulmány 21 korábbi kutatást tekintett át. Ezek közül 12 vizsgálat adatait statisztikailag is összegezték. Az eredmények szerint a szépirodalmi és az együttérzést előtérbe helyező szövegek olvasása kismértékű, de kimutatható előnnyel járhat mások gondolatainak és szándékainak megértésében.

Ezt nevezik kognitív empátiának. Azaz a könyvek hatására nem feltétlenül érezzük át a másik fájdalmát, de jobban megérthetjük, mi zajlik benne, és miért viselkedik úgy, ahogyan. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy ez a hatás mérsékelt, és nem is minden vizsgálatban jelentkezett.

Minden könyv hozzánk tesz valamit (Forrás: Getty Images)

Attól, hogy sokat olvasunk, még nem leszünk kedvesebbek

Egy 2024-es, 70 kísérlet eredményeit feldolgozó metaanalízis szintén arra jutott, hogy a regényolvasásnak vannak mérhető, ám csekély pszichológiai előnyei. Itt is nagyon fontos tisztázni, hogy mások megértése még mindig nem azonos a segítőkész vagy kedves viselkedéssel. Attól, hogy valaki pontosan felismeri mások érzéseit, még nem biztos, hogy együttérzően is cselekszik.

Ráadásul az sem mindig egyértelmű, hogy az olvasás tesz nyitottabbá, vagy eleve azok szeretnek jobban olvasni, akiket érdekelnek mások történetei.

Nem mindegy, hogyan olvasunk

A 2026-os összefoglaló szerint különösen az számíthat, mennyire vonódunk be a történetbe. Amikor megpróbáljuk megérteni egy szereplő gondolatait, döntéseit és ellentmondásait, nagyobb eséllyel jelentkeznek az empátiával összefüggő kedvező hatások.

Nem kell tehát versenyt csinálni az elolvasott oldalak számából. Egyetlen történet is adhat gondolkodnivalót, annyit, hogy napokkal, de akár évekkel később is visszatérünk rá. Aki most keresne ilyen olvasmányt, annak érdekes lehet a 2026-os Nők Lapja Irodalmi Díj nyerteseinek listája is.

Ha pedig legközelebb egy regényben valakinek a viselkedését teljesen érthetetlennek találjuk, érdemes tovább olvasni. Hátha néhány fejezettel később már magától értetődő lesz.