- III. Károly brit király ünnepi fogadtatásra érkezett a Bahama-szigetekre, ám a közelben tüntetők bocsánatkérést és jóvátételt követeltek tőle.
- III. Károly több mint ötven év után tért vissza arra a helyre, ahol egykor a Bahama-szigetek függetlenségét ünnepelte.
- Az évszázados sérelmek máig nem csillapodtak.
A napsütéses Nassauban egészen különös jelenetek játszódtak le október 27-én és 28-án. Miközben III. Károly brit királyt ünneplő iskolások, zenészek és táncosok fogadták, a közelben tüntetők kiabáltak és követelték, hogy Nagy-Britannia végre vállalja a felelősséget gyarmati múltjáért. „Fizessék meg, amivel tartoznak!” – állt az egyik transzparensen, mások pedig az elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatását és hivatalos bocsánatkérést követeltek.
A BBC beszámolója szerint a király első nyilvános programján nagyjából egy tucat tüntető jelent meg. A helyi The Tribune arról is beszámolt, hogy a demonstrálók azzal vádolták a rendőrséget: megpróbálták őket olyan helyre terelni, ahol a király nem láthatja a tiltakozó felirataikat.
A tiltakozók egyik képviselője, Sharon Purcer-Cooper a BBC-nek azt mondta, a királynak ma is jelentős befolyása van, ezért segítenie kellene megváltoztatni a brit kormány hozzáállását. Szerinte ha a korábbi gyarmatokat továbbra sem kezelik kellő tisztelettel, egyre többen fordulhatnak el a monarchiától.
III. Károly elismerte a múlt bűneit, de bocsánatot nem kért
Az uralkodó nem kerülte meg teljesen a kényes témát. Beszédében elismerte, hogy a Bahama-szigetek történelmét hatalmas szenvedés és igazságtalanság árnyékolja be. Úgy fogalmazott, hogy az ország mai, gazdag és sokszínű kultúrájának egy része is ebből a sötét múltból született. A történelmi igazságtalanságok elismerése azonban nem jelentett hivatalos bocsánatkérést.
A Buckingham-palota már a látogatás előtt világossá tette, hogy III. Károly nem fog bocsánatot kérni Nagy-Britannia rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért, és pénzügyi jóvátételt sem ajánl fel. Ebben a brit kormány álláspontját követi.
Van mit sajnálni… (Forrás: Getty Images)
Miért ilyen súlyos kérdés ez még ma is?
A brit gyarmatbirodalom gazdagságának egy része évszázadokon keresztül a rabszolgasághoz kapcsolódott. Az Atlanti-óceánon átívelő rabszolga-kereskedelem során európai kereskedők legalább 12,5 millió afrikait hurcoltak el. Közülük a becslések szerint mintegy 3,2 millió embert brit hajókon szállítottak Amerikába.
A karibi országok egy része szerint ennek a rendszernek a gazdasági és társadalmi következményei máig érezhetők. A jóvátételt sürgetők ezért nem pusztán pénzt követelnek: az oktatás, az egészségügy és a helyi közösségek fejlesztését is szorgalmazzák. A karibi államokat tömörítő CARICOM szervezetnek külön jóvátételi programja van, amit 2026 júliusában meg is újítottak.
Ötvenhárom év után tért vissza ugyanoda
A király látogatásának van egy különösen érdekes történelmi vonatkozása. Károly 1973-ban, még trónörökösként részt vett a Bahama-szigetek függetlenségi ünnepségén, méghozzá ugyanabban a Clifford Parkban, ahol most beszédet mondott. Az ország akkor nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, ám államformája alkotmányos monarchia maradt. Ez azt jelenti, hogy a Bahama-szigetek ma is független állam, amelynek államfője III. Károly.
A mostani tiltakozások tehát nemcsak a múlt rendezéséről szólnak, hanem arról is, milyen szerepe legyen a brit koronának a térség jövőjében. A kilencnapos karibi körút következő állomása Guyana, majd Antigua és Barbuda, ahol az uralkodó Kamilla királyné társaságában részt vesz a Nemzetközösség vezetőinek találkozóján. A rabszolgaság történelmi öröksége a tanácskozás egyik fontos témája lesz, és könnyen lehet, hogy a karibi vezetők nem elégednek meg pusztán az együttérző szavakkal.
Kapcsolódó: Így találkozott titokban Harry és Károly
Kiemelt kép: Dan Kitwood/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!