- Mindenszentek november 1-jén van: a katolikus egyház valamennyi üdvözült lelket ünnepli.
- Halottak napját november 2-án tartjuk: az elhunytakról emlékezünk meg, a katolikus hagyományban különösen a tisztulásra szoruló lelkekért imádkozunk.
- Gyertyát mindkét napon gyújthatunk, a november 1-jei temetőlátogatás és megemlékezés régi magyar szokás.
Október utolsó és november első napjaiban szinte minden családnál ugyanaz a program. Bepakoljuk a krizantémokat, koszorúkat a csomagtartóba, a mécsesek csörömpölnek a nagy bevásárlótáskában, kétszer is ellenőrizzük, eltettük-e a gyújtót hozzá. Indulás előtt még megbeszéljük, melyik temetőbe menjünk először, és kit vegyünk fel útközben. „Megyünk halottak napjára” – mondjuk november elsején, és mindenki pontosan érti, mire gondolunk.
A hétköznapi szóhasználatban szinte összenőtt a mindenszentek és a halottak napja, így kevesen tudják, valójában melyik van november 1-én és 2-án. Az egyházi naptárban azonban külön helyük és jelentésük van. Ha ezt megismerjük, az is érthetőbbé válik, miért nem tévedés már mindenszentekkor mécsest gyújtani.
Mit ünneplünk mindenszentek napján?
Mindenszentek november 1-jén valamennyi mennybe jutott, üdvözült lélek ünnepe. Nem csupán azoké, akiket név szerint ismerünk, vagy akiket az egyház hivatalosan szentté avatott.
A Magyar Katolikus Egyház ismertetője szerint ezen a napon a megdicsőült lelkek teljes közösségére tekintenek a hívek. A katolikus tanításban ezért mindenszentekhez a remény és az örök élet gondolata is hozzátartozik. Bár nálunk szorosan összekapcsolódott a temető csendjével, egyházi értelemben örömünnep.
Honnan ered mindenszentek ünnepe?
A közös megemlékezés előzményei az ókeresztény korig nyúlnak vissza. A nyugati egyház történetében fontos állomás volt 609. május 13., amikor IV. Bonifác pápa Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel a római Pantheont.
Később az ünneplendők köre valamennyi szentre kiterjedt. A november 1-jei időpont a középkorban honosodott meg; IV. Gergely pápa és a 9. századi frank uralkodói rendelkezések is szerepet játszottak elterjedésében.
Miről szól halottak napja?
November 2-án az elhunytakról emlékezünk meg. A katolikus egyház ezen a napon különösen azokért imádkozik, akik a tanítása szerint még a tisztulás állapotában vannak. A különbség tehát az egyházi jelentésben rejlik:
mindenszentekkor a már üdvözülteket ünneplik, halottak napján pedig az elhunytakért könyörögnek.
A halottak napi megemlékezés elterjedését Szent Odilo clunyi bencés apáthoz és 998-hoz kötik. Kezdeményezésére mindenszentek után az összes elhunytról is megemlékeztek a hozzá tartozó szerzetesi közösségekben. A szokás innen terjedt tovább, fokozatosan vált széles körben ismertté.
Mikor kell valójában gyertyát gyújtani?
Mindenszentek és halottak napja is jó időpont a gyertyagyújtásra (Forrás: Unsplash)
November 1-jén és november 2-án egyaránt helye van a gyertyagyújtásnak. Nem teszünk semmit rosszul, ha mindenszentek napján keressük fel a temetőt, és akkor gyújtunk mécsest szeretteink emlékére.
A Magyar Néprajz novemberi szokásokat bemutató fejezete kifejezetten mindenszentekhez kapcsolja a sírok megtisztítását, feldíszítését és a gyertyák meggyújtását. A november 1-jei megemlékezés tehát régi hagyomány, nem egyszerűen a mai munkarendhez igazodó megoldás.
Az esti időpontnak is van hagyománya. A Magyar Katolikus Lexikon halottak estéjeként ismerteti november 1-jének estéjét, vagyis halottak napja előestéjét. Ehhez templomi és temetői imádságok, valamint otthoni gyertyagyújtás is kapcsolódott. Nincs azonban minden családra kötelező gyertyagyújtási időpont.
Miért mosódott össze a két nap Magyarországon?
A családi megemlékezés nem követi olyan élesen az egyházi naptár határait. A sírok rendbetétele, a virágok elhelyezése és a mécsesek meggyújtása ugyanahhoz az emlékező időszakhoz tartozik. A két naphoz kötődő magyar népszokások is sok ponton összefonódtak.
A szervezést az is befolyásolja, hogy november 1. Magyarországon munkaszüneti nap, november 2. önmagában nem az. Emiatt is sok család számára mindenszentekkor adódik alkalom a közös temetőlátogatásra.
Otthon is gyújthatunk gyertyát?
Igen, az otthoni gyertyagyújtásnak is van magyar hagyománya. A néprajzi leírások szerint például az Ipoly menti falvakban azok, akik nem jutottak el a temetőbe, mindenszentekkor otthon gyújtottak gyertyát.
Ma is választhatjuk ezt, ha messze élünk, betegek vagyunk, vagy egyszerűen csendesebb körülmények között szeretnénk emlékezni. Egy fénykép mellé tett mécses, a történetek felidézése vagy a családban továbbadott emlék is méltón helyet adhat annak, aki hiányzik.
Az emlékezésre nem csak egyetlen jó nap van az évben
Érdemes tudnunk, mit jelent mindenszentek és halottak napja. Ettől azonban nem kell attól tartanunk, hogy rosszul időzítjük a megemlékezést. Ha november elsején érünk rá együtt kimenni a temetőbe – vagy éppen október 31-én, esetleg november 3-án -, menjünk akkor. Ha másodikán tudunk elcsendesedni, tegyünk ennek megfelelően.
Abban a néhány percben, amíg a sír mellett állva felidézzük elhunyt szeretteinket, úgysem az a fontos, épp milyen nap van. Hanem egy hang, egy mozdulat, egy régi mondat, ami eszünkbe jut. És talán hazafelé elmesélünk valamit a gyerekeinknek arról, akit ők már alig ismerhettek.
Fotó: Unsplash, AI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!